Lü Dongbin a Barlang Vendége

(Lǚ Dòngbīn 呂洞賓)

Lü Dongbin–t, vagy más néven Lü Chunyang-ot mindenhol Lü Mesterként tisztelték és a legtöbb templomban imádták. A Chunyang Templom, a Chunyang Terem és a Yongle Templom azért lett építve, hogy kegyelettel gondoljanak rá. Sok feudális uralkodó tisztelettel adózott iránta. Quan Zhen Dao, egy taoista iskola, az északot alapító öt személy egyikének tartotta Lü Dongbin- t, és a 4. holdhónap 15. napját kinevezték a születésnapjának, hogy nagyszabású ünnepséget tartsanak.

A Nyolc Halhatatlan közül Lü Dongbinról keletkezett a legtöbb legenda. A nevét és hazáját illetően többféle variáció létezik. Az egyik azt állítja, hogy Hezhong megyéből való. Kétszer megbukott a legmagasabb császári vizsgákon. Elkeseredésében vándorlásba kezdett. Ekkor az országban több helyen parasztlázadás tört ki. A legelszántabb felkelők serege közvetlenül a császári udvart veszélyeztette. A megbolydulás miatt Lü Dongbin visszavonultan élt a Zhongnan hegységben, és Taoista Hui-nak nevezte magát. Ahogy a háború elterjedt arra a részre, ahol ő élt, elköltözött az Emei hegységbe, és először a Zizhi barlangban húzta meg magát, majd a Qianren barlangba ment Taoizmust gyakorolni.

Egy másik változat szerint Lü Dongbin Jingzhaoból származik. Mivel ismételten megbukott a legmagasabb császári vizsgán, feladta a reményt és elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Ebben a döntő pillanatban találkozott Han Zhonglival, aki elaltatta a barlangban, és főzött neki egy tál kölest. Lü azt álmodta, hogy megkapta a Zhuangyuan kitüntetést (egy iskolás, aki elsőként teljesíti a legnehezebb császári vizsgát) és magas rangot kapott, gazdag és nagyhatalmú család lányát vette feleségül, és röviddel ezután gyermekei születtek. Később miniszterelnöknek nevezték ki, az állam hatalma a kezében volt, és fényűzően élt tíz évig. Egy napon a császár rosszkedvében megfosztotta hivatalától, átkutatták a házát, és lefoglalták a vagyonát. A feleségét és a lányát elvitték rabszolgának, a fiát és a vejét (mindketten rangidős tisztek voltak) bebörtönözték, ő magát pedig száműzték. Elment a Zhongnan hegységbe, hogy véget vessen az életének, le akart ugrani egy magas kőszirtről, de hirtelen felébredt, és látta, hogy Han Zhongli mosolyogva szítja a tüzet. Lü Dongbin kijózanodott a halandók világából, és követte Han Zhongli-t, hogy gyakorolja a Taoizmust.

A Taoizmus gyakorlása alatt természetfeletti lény lett belőle. Ezután visszatért a hegyekből, és az országban bolyongott. Amerre ment, a betegeknek ingyenes orvosi ellátást nyújtott. Egyszer megmérgezte magát véletlenül úgy, hogy teknősbéka-kígyó likőrt ivott a Yueyang toronynál. Később egy épületet emeltek erre a helyre, hogy ezzel megjelöljék az eseményt.
Lü Dongbin pozíciója a Taoizmusban szintén elég jelentős a Nyolc Halhatatlan között. A Ming és Yuan dinasztia alatt megkapta a Chunyang ura címet. A tiszteletére épített taoista templomok vonzzák a mai napig a legtöbb zarándokot. Ha vetünk egy pillantást a Nyolc Halhatatlan eredetének feljegyzésére, akkor láthatjuk, hogy Lü Dongbin kulcsfigura volt annak ellenére, hogy középkorú volt és nem a legalkalmasabb a Taoizmus gyakorlására.

Lü Dongbin emberséges volt. Utazgatott, betegségeket gyógyított, elgondolkodott a közemberek vitáin, elűzte a démonokat és gonoszokat, féktelenségével együtt jó természete volt, és a nép szerette. Mikor a taoizmust a Ming és Yuan uralkodók támogatni kezdték, Lü Dongbint még többen imádták.

A hagyomány szerint Lu végül felemelkedett a Halhatatlanságba miután befejezte a gyakorlását Zhong Li Quannal, de még mielőtt elhagyta volna a halandó birodalmat átadta a tanításait olyan tanítványoknak, akik később egyes, a mai napig a legfontosabb taoista iskolák tanítói és alapítói lettek. Ezek a tanítványok a következők voltak: Wang Ch’ung-yang a Teljes Valóság Taoizmus északi iskolájának megalapítója; Liu Hai-ch’an Teljes Valóság Taoizmus déli iskolájának megalapítója; és Chen Xi Yi a Korábbi Menny Útjának pátriárkája. Ma ezeknek az iskoláknak a gyakorlói csakúgy mint a szecsuáni Zöld Város Iskoláé mind Lu Dong Bint vallják alapító pátriárkájuknak.

Egy másik történet egy epizódról mesél, ami azalatt történt, hogy Lu Dong Bin Zhong Li Quantól tanult. Ebben a történetben az idősebb Halhatatlan, Zhong Li felajánlotta a tanítványának, hogy megtanítja neki a kövek arannyá változtatásának módszerét. Amikor Lu rájött, hogy a hatás átmeneti, azt mondta a Mesterének, hogy inkább nem tanulna meg egy olyan technikát, ami megtéveszthetne vagy árthatna embereknek. Zhong Li Quan ekkor bevallotta, hogy a tanítványa „megvilágosodottabb” volt mint ő, és megjövendölte, hogy Lu felülmúlja őt a Dao elérésében.

Általában karddal ábrázolták egy lófarkkal a kezében, mely a repülni tudását szimbolizálta. A három részből álló szakálla a belső alkímiában használt Chong Mo vezeték három fő részét ábrázolja. Színe a fehér, iránya a nyugat. Ereje a Tui. Erénye a bátorság, igazságosság; száma a 7; évszaka a tél eleje; negatív érzelmei a szomorúság, veszteségérzés, csüggedés, bánat és a komorság. Bolygója a Vénusz. Szellemileg az intuíció jellemzi. Az irodalom patrónusa, így főképp a tanulókat és a gyakorlókat védelmezte.

A 13. században a népi színház elterjedésével Lü Dongbin színpadi figurává vált, és hamarosan a nyolcak csoportjának központi alakjává nőtte ki magát. A hét férfit és egy nőt számláló Nyolc Halhatatlant Lü Dongbin térítette meg, és Ő segített nekik a Dao elérésére tett erőfeszítéseikben – Zhongli Quan kivételével, aki eredetileg Lüt avatta be a Tanításba. A kínai közösségekben a mai napig mindenütt előforduló nyolcak az élet gondtalan megélését jelképezik, mely erőfeszítés nélkül áramlik együtt a természet menetével. Egy vidám társaságról van szó, akik isznak, énekelnek, szórakoznak. Képeik a jószerencse és áldás jelképei, tiszteletük, valamint a hozzájuk intézett ima – ami rendszerint a Teljes Valóság Iskolához kötődik – a boldogság minden területen történő növekedésével áll szoros kapcsolatban.

Forrás: Teljes Valóság Taoista Egyház

Belső alkímia

Törődünk-e az élet és a halál céljával és értelmével, vagy túl sok a dolgunk ahhoz, hogy ilyesmikkel foglalkozzunk? Az élet nehézségei elől senki sem menekülhet el. Mindenki, aki erre a világra született, problémákkal kell, hogy szembenézzen. A születés nagy megrázkódtatással jár. A családunkkal és a társadalommal együtt élni gyakran igen gyötrelmes. A serdülőkor tele van fájdalommal. A munka nehéz. Miféle módszerekkel gyógyíthatjuk ki magunkat a jelen és a múlt problémáiból? Talán valamiféle gyógynövénykúra, esetleg alkohol, vagy kábítószerek segítségével? Talán azzal, hogy kisírják vagy kiüvöltik magukból a problémáikat?

Ami engem illet, egyiket sem javasolnám, mert az ilyesfajta játékok még nem fogják Önöket megakadályozni abban, hogy továbbra is az egojukba kapaszkodjanak. Ehelyett egy tízezer éve kifejlesztett módszert tanítok. A belső alkímia célja az alacsonyabb szintű energia magasabb szintűvé alakítása. Az egyénre jellemző életenergiák alapján fejlesztették ki. A belső alkímia valósága igazolható azon a szinten, ahol az ember az egyéni testi szellemeket tapasztalja, ahonnan továbbfejlesztheti érzékenységét, hogy megismerje a mentális és spirituális szintek szellemeit. A belső alkímia ezenkívül módszer az élet egységének felfedezéséhez is.

Taoista történet

A Taoista történet megkapó érzékletességgel ábrázolja a tehetséges és bölcs ember jellemét, akinek élettörténete nemcsak izgalmas és tanulságos, hanem általa egy más korral, tájakkal és valóságokkal is megismerkedhetünk. 

A vándorló taoista megosztja velünk tapasztalatait. Egy taoista mester árnyalt arcképén túl erős sodrású történetet kapunk az emberről is, aki változatos, kalandos élete során bejárja a világot a Tao bölcsességének tanulása és gyakorlása közben. Képet kapunk arról a pontról is, ahol az időtlenség és a belső én találkozik. Szajhung történetét későbbi tanítványa, Deng Ming Dao mondja el, ötvözve az érzékeny prózát a felidéző, érzékletes leírással. A könyv a mester és tanítvány együttműködésének eredménye.

X