Tíz tudományosan bizonyított ötlet, amellyel biztosíthatod jókedvedet hosszú távon!
A boldogság meghatározása
Mit jelent számodra a „boldogság” szó? Milyen érzelmeket hív életre, és milyen képek jutnak eszedbe, amikor elgondolkozol rajta? Saját tapasztalatod alapján miket neveznél meg kulcsfontosságúnak a tartalmas és igaz boldogság megéléséhez? Szánj rá egy percet, hunyd le a szemed – ha szeretnéd –, és gondolkodj el rajta, mit jelent számodra a fogalom.
A boldogságkutatás egyik kihívása éppen a boldogság fogalmának meghatározásában rejlik, emiatt pedig nagyon nehéz annak megértése is, miként válhatunk boldoggá. A téma valóban nagy figyelmet kap, mégis nehezen tudjuk szavakba önteni. Az évek során sok különböző vélemény alakult ki az igazi boldogság „összetevőiről”. Mahatma Gandhi például úgy vélte, „az a boldogság, amikor gondolataink, kimondott szavaink, és tetteink harmóniában vannak”. Ezzel ellentétben a francia orvos és filozófus, Albert Schweitzer egyszer viccesen kijelentette, hogy „a boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória”. Bár ezek a meghatározások érdekesek lehetnek, kevésbé segítenek minket abban, hogy a boldogság tudományos oldalát megérthessük.
A pozitív pszichológia mozgalom az elmúlt pár évben sokat segített abban, hogy derűsebben éljük mindennapjainkat. Példának okáért a világ egyik legjelentősebb szakértője a boldogságpszichológiában, Martin Seligman, a jólétet három különálló, mégis egymáshoz kapcsolódó elemre bontotta:
-
- Pozitív érzelmek
- Elfoglaltság
- Értelem
Seligman számára a „pozitív érzelmek” a jó érzések megélését jelentik a múltunkkal, a jelenünkkel és jövőnkkel kapcsolatban is. Azt jelenti, hogy az idősíkokkal kapcsolatosan a érzéseink általában és jellemzően pozitívak. Az „elfoglaltság” a flow elméletére utal, egy olyan elmeállapotra, amikor olyan szinten vagyunk elmélyülve egy feladatban, hogy az idő látszólag megáll velünk. Végül, az „értelem” arra utal, hogy összeköttetésben vagyunk valamivel, ami felettünk áll. Ezen elgondolás alapján a valódi jólét a három komponens kombinációjából tevődik össze, ahol az értelem és az értelmes tevékenység az egyik legfontosabb tényező a boldogság eléréséhez.
Azóta Seligman kiterjesztette ezt a boldogság definíciót, és két további komponenst adott a képlethez: a kapcsolatokat és eredményeket. Ebből adódóan a frissített lista a következő elemeket foglalja magában (angol rövidítésük PERMA):
-
- Pozitív érzelmek
- Elfoglaltság
- Kapcsolatok
- Értelem
- Eredmények
Egy másik kiemelkedő kutató a pozitív pszichológia területén, Sonja Lyubomirsky, aki a boldogság és elégedettség megélését az élet tartalmasságához és értelmes eltöltéséhez kötötte. Seligman boldogságdefiníciója is több szintet különböztet meg az általános jólléten belül. Az igazi boldogság az életben nemcsak kellemes, röpke érzelmekből áll, hanem egy mélyebb megértésből, az élettel való elégedettségből, és valódi életcélból is.
Ebben a cikkben, a félreértések elkerülésére, összegyűjtjük, hogyan találhatjuk meg a boldogsághoz vezető utat. A boldogságról és jóllétről a következő hasonlóságokat állapíthatjuk meg:
A kellemes és pozitív érzelmi állapot általánosnak mondható a jelennel, de a múlttal és a jövővel kapcsolatban is.
A boldog ember erős kapcsolatot ápol azokkal az emberekkel, akik körülveszik őt, ők pedig támogatják törekvéseiben és cselekedeteiben.
Mély elégedettséget éreznek az élettel kapcsolatban.
Ez az értelem és cél pedig segít fenntartani bennük a lelkesedést akkor is, amikor a pozitív érzelmek éppen nincsenek jelen az életünkben.
Mint látható, a fentiekben leírt boldogság sokkal mélyebb és színesebb fogalom, mint amit először vártunk volna. Míg a boldogság hollywoodi ábrázolása elsősorban a kimagasló és kitörő örömittas pillanatokra fókuszál, addig a pozitív pszichológiával foglalkozó pszichológusok egy másik jelenségről számolnak be. A pozitív érzelmek bizonyosan fontos alkotórészei a boldogságnak, ám ugyanolyan fontos (ha nem még fontosabb) az értelmes elfoglaltság, a cél, az elégedettség érzése saját életünkkel kapcsolatban, valamint a kapcsolódás más emberekhez.
Végtelen törekvés a boldogság felé
Bár a boldogságkutatás nem régi tudomány – a 2000-es évek eleje óta tartják számon a pozitív pszichológia megszületése óta – meg kell jegyezzük, hogy a boldogság titka iránti érdeklődés évszázadokra nyúlik vissza. A filozófusok, teológusok és tudósok foglalkoztak ezzel a témával évezredeken keresztül. A nyugati görög és római filozófusoktól a keleti buddhista és konfuciánus gondolkodókig a „jó élet” kérdései kétséget kizáróan nagy népszerűségnek örvendtek már a letűnt idők folyamán is.
A pszichológia tudományán belül az érdeklődés középpontjában mindig a szenvedés elkerülése, illetve a betegségek kezelése állt. Mindazonáltal az évek során volt mindig néhány úttörő, akik az elégedettség, boldogság és bőség kérdéseivel is foglalkozni kívántak. Az úttörők között megtalálhatjuk például Abraham Maslowt, Carl Rogerst és Marie Jahodát. Számukra a teljesítéssel, a boldogsággal és az optimális működéssel kapcsolatos kérdések kritikus fontossággal bírtak az emberi elmeállapot megértése folyamán.
A téma iránti érdeklődés ellenére a pozitív pszichológia kialakulása jelentős fordulópontnak bizonyult a boldogságkutatás területén. Ez óriási átütést hozott a mainstream ágazatokban és a tudományos kutatás területén is. A történelem folyamán első alkalommal kezdték a boldogság kérdését a tudomány szigorú kutatási módszereivel vizsgálni.
Ma már többet tudunk a boldogság megtalálásának kérdéséről, mint a minket megelőző korokban bárki. Talán a legjobb, ha nem hagyatkozunk beszámolókra vagy elméletekre, hanem a tudományra és a kutatás eredményeire bízzuk magunkat, amelyek kalauzként vezetnek végig minket a boldogsághoz vezető úton. A közelmúltban végzett kutatások segítettek megérteni, mely stratégiák segítettek és melyek ártottak a jóllét elérésének hosszú távon. A cikk célja bemutatni a kutatás eredményeit, amelyek Téged is megtanítanak kifejleszteni azokat a készségeket, amelyek a boldogabb élethez szükségesek.
A boldogság előnyei
Amennyiben úgy gondolkozol, mint a legtöbben, talán egy új edzéstervet állítasz fel, megváltoztatod a táplálkozási szokásaidat, vagy kevesebb káros anyagot viszel be a szervezetedbe. Ezek mindegyike kétség kívül remek kiindulópontként szolgál, és kutatás is alátámasztja pozitív hatásukat az egészségedre vonatkozóan.
De van egy másik módszer is, amellyel javíthatsz az egészségi állapotodon. Meghosszabbíthatod vele az életed, erősebbé teheted a kapcsolataidat, sőt a munkahelyi teljesítményedre is kedvező hatással van: ez pedig maga a boldogság, vagyis ha boldog emberré válsz. Amennyiben sikerül elérnünk ezt az állapotot, lehetőségünk nyílik megemelni a mentális és érzelmi jóllétünket, fizikai értelemben is erősíteni a testünket, és megváltoztatni az életünket. A legjobb az egészben, hogy a legfrissebb boldogságkutatási tanulmány szerint nem a boldogsággal járó előnyökért változtatunk az életünkön, hanem pont fordítva. Tehát akik alapvetően boldogabbak, hajlamosak egészségesebb és elégedettebb életvitelt folytatni.
Személyes tapasztalatunkból mindannyian tudjuk, hogy a boldogság önmagában is nagyon jó dolog. És valóban, legtöbbünk számára a személyes boldogság (vagy azok boldogsága, akiket szeretünk) erősen befolyásolja életünk fontos döntéseit. S bár érzelmileg is fel vagyunk dobva a boldog pillanatokban, a kutatás eredményei szerint ez még csak a jéghegy csúcsa. Tulajdonképpen, ahogy egyre több kutatás lát napvilágot a jólléttel és boldogsággal kapcsolatban, egyre jobban értjük is, milyen fontos és döntő hatást gyakorol életünkre.
Az egyik legérdekesebb eredmény amelyet a témával foglalkozó irdalom boncolgat: a boldogság nem csak jó érzéssel tölt el – de jót is tesz nekünk. Bár a boldogabb emberek több területen jobban teljesítenek, mint a kevésbé boldogok, négy terület különösen kiemelkedő: a jobb pszichológiai egészség, a jobb fizikai állapot, az erősebb társadalmi kapcsolatok és a fokozott tudati vagy kognitív teljesítmény.
Jobb pszichológiai egészség
A negatív érzelmi állapotok, mint például a harag, a szomorúság vagy a félelem egy nagyon beszűkült, túlélésre irányuló viselkedést eredményez. Példának okáért gondoljunk a „küzdj vagy menekülj” válaszokra, amelyek akkor jelennek meg a fejünkben, amikor idegesek vagyunk vagy félünk valamitől. A fókuszunk beszűkül, intenzívebben érzékeljük a fenyegetéseket, az elménk és a testünk pedig készenléti állapotba kerül. Ez a belénk ivódott célirányosság csodálatos tud lenni amikor a túlélés, vagy épp genetikai állományunk továbbvitele a cél. Sajnos kimondottan hátrányos azonban, mikor saját boldogságunkról van szó.
Míg a negatív érzelmek váltják ki a fent részletezett válaszokat, a pozitív és kellemes érzelmek épp ellentétes funkciót töltenek be életünkben. Barbara Fredrickson pszichológus kimutatta, hogy a pozitív érzelmi állapotok személyes erőforrásaink „kibővítésére és építésére” szolgálnak. Új tapasztalatokat keresünk, kapcsolatba lépünk másokkal, és kreatívabban gondolkodunk.
Pszichológiailag a pozitív érzelmi állapotok segítenek a negatív tapasztalatokkal szemben fellépni. Növelik rugalmasságunkat, és valóban segíthetnek a negatív érzelmek „pszichológiai és akár fiziológiai szinten” történő hatástalanításában. Ezen túlmenően a folyamat önmagát is táplálja, így Fredrickson a jólét „felfelé irányuló spirálja” nevet adta neki.
Az elmúlt években számos kutatás látott napvilágot a boldogabb ember pszichológiai előnyeivel kapcsolatban. A következő oldalakon bemutatott készségeket elsajátítva – mint a hála, könyörület, vagy az emberek közötti kapcsolatok erősítése – a boldogságkutatás bemutatja, miként tudunk megküzdeni számos pszichológiai problémakörrel. Ilyen például a depresszió, a szorongás, vagy a stressz. Ezeket a készségeket nem csak a problémák kezelésére lehet felhasználni, hanem felvértezhetjük magunkat ezek újbóli előfordulása ellen is. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy pszichológiai szempontból mindenképp megéri boldogabb emberré válni. S habár ez önmagában is egy igen nemes cél, a leglátványosabb eredmények az ember életének más területein mutatkoznak meg.
Jobb fizikai egészség
Idézd fel a pillanatot, mikor voltál utoljára ellenőrzésen az orvosodnál? Biztosan emlékszel, mennyi mindent kérdeztek a szokásaidról, úgy mint: milyen gyakran sportolsz, milyen ételeket eszel, vagy mennyi alkoholt fogyasztasz stb… Szokásaid természetesen nagyon fontosak, mert ezek a mindennapi viselkedésbeli döntések nagyban befolyásolják a testi egészségedet. Tudod, hogy mi befolyásolja még döntően az egészségügyi állapotod? Könnyen kitalálhatod: ha boldogabb vagy!
Számos tanulmány állítja, hogy a boldogság és jóllét nem csupán a jó közérzetért felel, hanem valóban hasznunkra is válik! A kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a boldogabb emberek hosszabb életet élnek, erősebb az immunrendszerük, és kevésbé betegesek, mint akik kevésbé boldogok. Egy longitudinális vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a boldogabb emberek kevésbé esnek áldozatul krónikus betegségeknek – mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség –, valamint még kevésbé valószínű, hogy függőségeik alakulnak ki. Amennyiben tehát megtanuljuk értékelni és elsajátítani a boldogságot, úgy tűnik, egészségesebbé is válhatunk tőle.
A társadalmi kapcsolatok kiteljesedése
George Vaillant híres pszichiáter egykor kijelentette: „a boldogság maga a szeretet – pont.” Az a fajta „szeretet”, amelyet Vaillant jellemzett, lényegében az a szoros emberek közötti kapcsolat volt, amely alapvetően meghatározza az emberek pszichés jóllétét. Az elmúlt években számos tanulmány támogatta ezt a megközelítést, miszerint a boldogság és a kapcsolatok elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. Továbbá úgy tűnik, hogy a két dolog oda-vissza hatással van egymásra. Másként megfogalmazva: a boldogabb emberek erősebb, tartalmasabb kapcsolatokkal rendelkeznek a körülöttük lévőkkel. Ám azáltal, hogy tudatosan támogatjuk ezeket a kapcsolatokat, sokat tehetünk a saját boldogságunkért is.
Jobb teljesítmény
Talán éppen azon tűnődsz, hogy a boldogságnak akár negatív hatásai is lehetnek, például károsan befolyásolja a munkahelyi teljesítményt és teljesítőképességet. És valóban: néha úgy gondoljuk, ha valaki boldog, akkor nem képes helyt állni a „mindennapi élet” kihívásaiban. Vajon igaz lehet a régi mondás, és a boldog emberek tényleg utolsóként érnek célba? Valójában a boldogságvizsgálat ennek éppen szöges ellentétét támasztja alá: a boldogabb emberek jobban teljesítenek egy sor hatékony agyműködést igénylő feladatban, valamint hajlamosak a rugalmasabb gondolkodásra és kreativitásra. Ezek az előnyök megmutatkoznak mind a diákok, mind a felnőttek esetében a munkahelyi felmérésekben. Az eredmények azt sugallják, hogy a boldogabb személyek sokkal jobban teljesítenek, mind lehangoltabb társaik. A boldogabb emberek ezen kívül nagyobb valószínűséggel kapnak munkát, lesznek sikeresek a munkában, nyernek el magasabb pozíciókat, vagy érnek el magasabb fizetési szintet. Tehát mondhatjuk, hogy boldognak lenni kifizetődő, a szó legszorosabb értelmében véve is!
A boldogság útjában álló akadályok és azok leküzdése
Álmodoztál már arról, hogy van egy hatalmas házad, egy csodálatos vadiúj autóval? Vagy az előléptetésedre vágyakozol a munkahelyeden? Ha igen, akkor valószínűleg jó okod van rá: úgy gondolod, ezek hozhatják meg számodra a kívánt boldogságot, mert ezek birtokában elégedettebb ember lennél. Mind hasonlóan gondolkodunk és cselekszünk. Így számos igen fontos döntés az életünkben azért születik meg, mert attól várjuk a boldogság beköszöntét. És valóban: a kapcsolataink megválasztásától kezdve egészen addig, hol élünk, mindent egy belső (és sokszor tudatalatti) döntés határoz meg. „Boldoggá fog-e engem tenni?”
Annak a tévképzete, miszerint valami jónak kell történnie ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, egy általános hiba, amelynek legtöbben áldozatul esünk. Ezt „boldog leszek ha…” típusú boldogságkeresésnek hívom, mivel hajlamos azt sugallni, hogy ha elérjük a célunkat, amelyet kitűztünk, attól biztosan boldogok is leszünk. Olyan, mintha azt mondanánk magunknak, hogy ha veszünk egy szépséges új házat, vagy más városba költözünk, attól elégedettebbek leszünk.
Bár ez a gondolkodásmód minden bizonnyal csábító, amikor a boldogságunkról van szó, mindannyian személyes tapasztalatunkból tudjuk, hogy ezek a külső változások ritkán vezetnek tartós és valódi jóléthez. Nem azt mondom, hogy ideig-óráig nem örömködünk miattuk – ez nem lenne igaz. Csak arról van szó, hogy nem tesznek bennünket annyira boldoggá, mint amennyire mi azt várjuk, valamint hatásuk rövidebb ideig is tart.
Klasszikus példa lehet a jelenségre az a kutatás, amelyet lottónyertesekről készítettek. Mint várható volt, a lottó megnyerése jellemzően és azonnal az egekbe emelte az emberek boldogságszintjét. A probléma az, hogy ez nagyon gyorsan elmúlik – olyan, mintha hirtelen megemelkedett volna a vércukorszintünk. És tényleg így történik. Néhány hónap elteltével a legtöbb lottónyertes visszatér a saját megszokott boldogság- és elégedettségszintjéhez.
Mint a kutatásból is kiderült, rengeteg hasonló példával lehet találkozni. Azt várjuk, hogy egy pozitív fordulat az életünkben egyre csak növelje a boldogságérzetünket, pedig nem fogja. Itt van néhány példa azokról a dolgokról, amelyektől azt várjuk, hogy megemelje boldogságszintünket, ám mégsem teszi hosszabb távon (a lista tetszés szerint bővíthető):
+ Pénz és jövedelem • A legtöbben úgy gondolják, hogy a pénz az egyik kulcsfontosságú elem a boldogsághoz. Miután az alapvető szükségleteket ki tudják elégíteni, az azon felül keresett bevétel csekély mértékben vagy egyáltalán nem befolyásolta az egyén boldogságszintjét. Egyes becslések azt sugallják, hogy ha egy éves bevétel durván 21,4 millió forint körül alakul, akkor az ezen felüli összeg már nincs döntő hatással ránk.
+ Földrajzi elhelyezkedés • A tanulmányok azt mutatják, hogy a szezonális depresszióban szenvedőket nem számítva, az átlagember boldogságát nem befolyásolja, hol él földrajzilag. Különbségek mutatkoznak az egyes országok összehasonlításakor, de ez inkább a kormányzati és/vagy politikai berendezkedések számlájára írható. Az éghajlat és a földrajz azonban nem tűnik meghatározónak a boldogság szempontjából.
+ Házasság • A kutatások rámutatnak, hogy a kezdeti boldogsághullám után – amely durván 18 hónapig tart – a házaspár tagjai visszaállnak a korábbi átlagos boldogságszintjükre.
+ Gyermekek • Annak ellenére, hogy a téma komoly vitákat szült, számos tanulmány állítja: a szülők a szülést követően a legboldogabbak, legkevésbé pedig a gyermek tizenéves korában. Amint a gyermek egyetemre megy, és hátrahagyja a szülői házat, a szülők boldogságszintje visszaesik a kezdeti értékre.
+ Fizikai vonzerő • A tanulmányok azt mutatják, hogy az összes szakma közül a modellek mutatják a legalacsonyabb boldogságszintet.
De miért van a látszólag fantasztikus dolgoknak ilyen kevés haszna (ha van egyáltalán) a hosszútávú boldogság szempontjából? A választ néhány kulcsfontosságú terület megvizsgálásával kaphatjuk meg. Amint kiderült, számos olyan dolog van, amelyek ugyan feldobnak minket, ám hatásuk nem tart sokáig. Hármat ezek közül röviden részletezünk is.
– Hedonikus alkalmazkodás • Az emberek nagyon jól képesek alkalmazkodni a környezetük változásaihoz. Gondolj például arra, mikor legutóbb beléptél egy sötét moziterembe. Először valószínűleg alig láttál valamit, ám nem sokkal ezután a szemed alkalmazkodott a fényviszonyokhoz, és megtaláltad a széked. De gondolhatunk egy kellemetlen szagra is, amelyhez szintén rövid időn belül alkalmazkodik az orrunk. Ezek a példák hivatottak demonstrálni a fizikai alkalmazkodást, más szóval, a képességet, amellyel alkalmazkodunk a változó környezeti elemekhez.
Hasonló folyamat indul el a boldogság esetében is. Ezt hedonikus alkalmazkodásnak hívjuk. Ez a fogalom írja le azt a jelenséget, amikor hosszászokunk egy bizonyos hedonikus (kellemes) körülményhez a környezetünkben, majd ennek következtében boldogságszintünk gyorsan visszaesik kezdeti állapotára. Ez segít például megmagyarázni, miért vesztenek lelkesedésükből a lottónyertesek néhány hónappal hatalmas nyereményük átvételét követően. Ám arra is rávilágít, miért tér vissza ugyanolyan gyorsan a boldogságszintjük például azoknak, akik baleset áldozatai lesznek és elveszítik lábuk mozgatásának képességét.
A boldogság pszichológiájával kapcsolatos kulcsfontosságú üzenet, hogy a hedonikus alkalmazkodás se nem jó, se nem rossz. Valójában a két folyamat ugyanaz: amelyik visszaránt bennünket egy kimagaslóan jó dolog történtekor és amelyik támogat egy tragédia után. Tehát éppúgy, mint ahogy a pénzügyi szerencsének és sikerhullámnak is vége szakad, a fájdalomnak is vége lesz egyszer amelyet a kudarcok esetén megélünk. Visszatartó erejének köszönhetően, amellyel megakasztja a pozitív változások jótékony hatásainak kiteljesedését, a hedonikus alkalmazkodás egyben akadályt is állít a határtalan boldogságnak. Ez segít megértenünk, miért nem tesz bennünket hosszútávon boldoggá az, aminek boldoggá kellene tennie (lásd a több pénz, megváltozott külső, új kapcsolat stb…). Rövid időn belül pedig a megmaradó csekély fényét is elveszti a dolog.
– A genetikai lottó • Génjeink életünk számos területére hatással vannak, legyen szó a személyiségünkről, a kinézetünkről vagy arról, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak. Mint kiderült, génjeink fontos szerepet játszanak a boldogságszintünkben is. Kutatásokat végeztek egy-és kétpetéjű ikrekkel, valamint testvérekkel is. A kutatók rájöttek, hogy a boldogságra való képességünket a genetika nagyban befolyásolja.
De mégis milyen mértékű a gének befolyásoló ereje? A becslések nagy változatosságot mutatnak, de a legtöbb tanulmány álláspontja szerint 40-50%-ban felelősek a gének. Ha ismertél valaha olyat, aki könnyen vette az akadályokat, vagy aki mindig félig telinek látta azt a bizonyos poharat, akkor nagy valószínűséggel ő a genetikai bank nyertese volt. Ismerünk viszont olyan embereket is, akik számára a boldogság egy bevehetetlen várhoz hasonlít – ők azok akik kevesebb boldogságra való hajlamot kaptak.
Bár génjeink fontos szerepet játszanak az alapvető boldogságszint meghatározásában, nagyon fontos, hogy túl nagy jelentőséget azért ne tulajdonítsunk nekik. A legjobb, ha a súlyhoz hasonlítjuk a jelenséget: Néhányan természetüknél fogva testesebbek vagy vékonyak, a megfelelő diéta nélkül pedig mind abba az irányba mennénk, amerre a genetika vezet bennünket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy pusztán genetikai beállításaink tükörképének kell legyünk. Mind képesek vagyunk a változásra mindennapi döntéseink alapján, illetve azokkal a viselkedésmódokkal, amelyeket nap mint nap gyakorolunk. Tehát a tanács éppúgy érvényes a súly és a boldogság kérdéskörére is.
– Agyunk negatív fele • Érezted már valaha, hogy noha egy tucat jó dolog történt veled egész nap, mégis az egy rosszon töröd a fejed este? Ha nehezedre esik megérteni, miként lehet lehet szemléletet váltani egy nehéz helyzetben, nem vagy egyedül. Ebben az esetben az akadályozó tényező funkcióját nem más látja el, mint saját agyunk. Amikor boldogságunkról van szó, érdemes megjegyezni, hogy az agyunkat nem a boldogság elérésére fejlesztették ki az évezredek alatt: hanem a túlélésre. Néha pedig éppen azok a dolgok segítették fajunk túlélését, amelyek megakadályozták a hosszútávú elégedett, békés és örömmel teli életet.
Őseink számára az élet meglehetősen nehéz volt, mivel folyamatosan fenyegetve érezhették magukat az éhínség, a háború és az őket körülvevő természeti katasztrófák miatt. A túlélési ösztön miatt nagyon kiéleződtünk a fenyegetések és a veszélyek érzékelésére, tehát a negatív dolgokra kezdünk el fókuszálni környezetünkben a pozitívak helyett. Habár azóta a világ nagymértékű változáson ment keresztül, evolúciós szempontból ez az idő mégis csekélynek mondható. Ez azt jelenti, hogy még mindig azzal az „alapfelszereltséggel” működünk, mint őseink több százezer éve.
Agyunk beépített „negatív torzítással” működik, hogy segítsen minket a túlélésben. A torzítás értelmében a negatív élményekre sokkal inkább emlékszünk, mint a pozitívakra, a negatív töltetű események pedig nagyobb hatással vannak ránk, mint a pozitívak. A torzítás olyan erősnek bizonyult, hogy néhány tanulmány szerint több pozitív dolognak is kellene történnie a nap során egy negatív esemény kiegyenlítéséhez. A neuropszichológus Rick Hanson az agyunkat így írta le: „Teflon keménységű a jó dolgok számára, míg tépőzár finomságú a rosszaknak.” A torzítás következtében tehát legtöbbször szomorúnak és idegesnek érezzük magunkat, különösen ha nem dolgozunk tudatosan a pozitív látásmód kialakításán.
Mi van akkor a mi irányításunk alatt?
Habár a boldogságot akadályozó fentebb említett tényezők meglehetősen ijesztőek, korántsem leküzdhetetlenek. Minden hátráltató tényező ellenére – mint a hedonikus alkalmazkodás, a gének, valamint a negatív torzítás – lehetséges hosszútávon boldogabbá válnunk. Csupán a megfelelő irányba kell irányítanunk figyelmünket, és ki kell alakítanunk bizonyos szokásokat.
Rosszul érint néhányakat, hogy a gének 40-50 százalékban felelősek a boldogságszintért, ám jó hír lehet mindenki számára, hogy a körülményeink mindösszesen 10 százalékot nyomnak a latba. Ne feledd, hogy általában a külső körülményektől – mennyi pénzt keresünk, házasok vagyunk-e, vagy sem, hol élünk stb… – várjuk, hogy boldoggá tegyenek bennünket. Ezek a dolgok azonban, amelyeken a legnehezebb első körben változtatni, mindössze csekély mértékben járulnak hozzá a boldogságszintünkhöz.
A legjobb az egészben, hogy 40-50 százalék teljesen a mi irányításunk alatt marad, tehát azt döntéseink, gondolkodásmódunk és szokásaink alakítják. Létezik 10 alapelv, amely bizonyítottan hozzájárul a tartósan magas boldogságszinthez. Mindegyik alapelvet széles körben vizsgálták, számos tudományos tanulmány támasztotta alá őket, valamint mindről elmondható, hogy tartalmas változást hoznak az egyén életében megfelelő idő- és energiabefektetéssel. A legjobb az egészben, hogy egyik alapelv sem túl szigorúan rögzített: ellenben mind könnyen tanulható, és változtatható igény szerint.
Mi tehát a 10 alapelv a hosszan tartó boldogság eléréséhez?
Amennyiben még több tippre lenne szükséged az örömteli élet eléréséhez, találhatsz még jó tanácsokat a vonatkozó jóllétkutatásokban szép számmal.
1. Hála • Tanulmányok azt mutatják, hogy a hála és az elismerés rendkívüli hatást gyakorol a boldogságszintünkre. Ez az öröm egyik kulcstényezője. Azáltal ugyanis, hogy a jó dolgokra helyezzük a hangsúlyt, mi magunk is derűsebbé válunk a tanulmány szerint.
2. A kedvesség és együttérzés • A jólét másik fontos eleme a kedvesség és a másokkal való törődés. Számos kutatás igazolja, hogy ha adunk valamint másoknak – akár hivatalos önkéntes munka formájában, akár máshogy –, az az egyik leghatékonyabb módja boldogságunk elősegítésének.
3. Önmagunk elfogadása • Az emberek mintegy 80 százaléka keményebben bírálja saját magát, mint másokat. Sajnos ez a fajta önkritika rányomja bélyegét a jóllétünkre is. Önmagunk elfogadása – vagyis hogy kedvesek és gondoskodók legyünk önmagunkkal szemben is – számos előnnyel kecsegtet mind testi, mind lelki egészségünk területén.
4. Tudatosság • Egyes tanulmányok azt feltételezik, hogy ébren töltött óráink felében nem vagyunk „jelen” az adott pillanatban. Máshogy megfogalmazva, ugyan testünk jelen van, ám fejben valahol teljesen máshol járunk. Ugyanezen kutatás bizonyítja azt is, hogy minél több időt töltünk ábrándozással, annál kevésbé vagyunk boldogok. A tudatosság állapota – tehát amikor jelen vagyunk az adott pillanatban – jó hatással lehet mentális és fizikális jóllétünkre is.
5. Optimizmus • Mind tudjuk, hogy jobb a poharat félig telinek látni, mint félig üresnek. Egy nemrégiben végzett kutatás még inkább alátámasztja ennek fontosságát egészségünk szempontjából. Az optimista emberek valóban boldogabbak és egészségesebbek, mint pesszimista társaik.
6. Kapcsolatok • A mai világban a technológiának és a közösségi médiának köszönhetően bárkit bármikor el tudunk érni. Nincsenek határok. Ezzel szemben néhány tanulmány azt állítja, hogy az emberek közötti kapcsolatok minősége a technológia fejlődésével arányosan romlott. Ez azért is igen sajnálatos, mert számos kutatás szerint a boldogsághoz vezető leghatékonyabb módszer éppen ezen szoros kapcsolatok építése lenne.
7. Megbocsátás • Amikor megbántanak minket, a harag természetes válaszreakció. De hónapokig vagy akár évekig tartani a haragot mérgező hatással lehet a mentális és fizikális egészségünkre nézve. A boldog élet egyik titka, hogy megtanuljuk elengedni a haragot, mert felszabadíthat minket, a megbocsátás pedig számos pozitív hatással jár együtt.
8. Erősségeink kihasználása • Ha megtaláljuk magunkban az erősségeinket, és fejlesztjük is azokat, már sokat tettünk a személyes boldogságunkért. Számos pozitív hozadéka van annak, ha értelmes tevékenységet végzünk, és vannak célok az életünkben.
9. Pozitív élmények megélése • Néha gyorsan túllépünk életünk pozitív történésein. Mivel a negatív tapasztalatok sokkal erősebb hatást gyakorolnak ránk, könnyű szemet hunyni az élet apró és mindennapi szépségei láttán. A pozitív élmények megélése, „ízlelgetése” az egyik legjobb módszer a boldogság eléréséhez, amely segít kiemelni a kellemes és pozitív hatásokat életünkben. A módszer elsajátításával képesek leszünk hatékonyabbak befogadni a hasonló élményeket.
10. Testünk és egészségünk gondozása • Az is örömmel töltheti meg mindennapjaidat, ha vigyázol magadra. A stresszes időkben különösen könnyű megfeledkezni az öngondoskodásról, egészségünk pedig elsőként nyújthatja be a számlát. Ám ha odafigyelünk a kellő alvás meglétére, az edzésre, valamint a bevitt étel minőségére, azzal megalapozzuk jóllétünket, s egyben boldogságunkat is.
A szerzőről
Jonah Paquette minősített klinikai pszichológus, előadó és író. A „Valódi boldogság: kitaposott ösvény az elégedettség, béke, jóllét és boldogság felé” szerzője (eredeti címe: Real Happiness: Proven Paths for Contentment, Peace, and Well-Being and The Happiness Toolbox) Paquette a Kaiser Permanente pszichológusa a San Francisco-öböl területén. A klinikai munkáján és írásain kívül Jonah képzési és konzultációs lehetőséget is kínál terapeutáknak és szervezeteknek a boldogság eszméjének reklámozására, ezen kívül professzionális workshopokat tart nemzeti és nemzetközi szinteken egyaránt. Gyakran szerepel a médiában is mind a nyomtatott, mind az online sajtóban, mind a rádióban.
Fordította: Major Réka Ágnes
Boldogság témában ajánljuk alábbi magyar nyelvű kiadványainkat, melyek kaphatók webshopunkban és a könyvesboltokban:
Mantak Chia: A stressz életerővé alakításának taoista módszerei
Ming-Tao Teng: Belső kereső önmagadhoz
Ni Hua Ching: Belső alkímia
Kövessen minket Facebookon vagy Youtube csatornánkon!
