Oldal kiválasztása

– A Nagy Thaóra kérésére jöttem Thiaooubára az X bolygóról, egy olyan helyről, ami sok szempontból emlékeztet a tiétekre – folytatta. – Kétszer akkora, mint a Föld, 15 milliárd lakossal, és a Földhöz, valamint más egyes kategóriájú bolygóhoz hasonlóan, ez is a “bánat planétája”. A mi problémáink nagyon hasonlóak a tieitekhez; mióta ezen a bolygón élünk, kétszer dúlt nálunk atomháború; megtapasztaltunk diktatúrát, bűnözést, járványokat, kataklizmákat, a pénzrendszer uralmát, az összes velejárójukkal együtt: a vallásokkal, kultuszokkal és egyebekkel


– Azonban jó 80 évvel ezelőtt (a mi évünk 402 huszonegy órás napból áll) gyökeres újításokba fogtunk. Valójában, ezeket a változásokat az egyik legnagyobb óceánunk parján, egy kis faluban lakó négy társunk indította el. Ez a négy ember, három férfi és egy nő, a békét, szeretetet és az önkifejezés szabadságát hirdették. Elvándoroltak országuk fővárosáig, hogy meghallgatást kérjenek vezetőiktől. Ám kérésüket elutasították, mivel a rendszer diktatórikus és militarista volt. Hat napon és öt éjszakán át ott aludtak a palota kapui előtt. Ezalatt semmit sem ettek, és csak egy kis vizet vettek magukhoz.

– Kitartásuk magára vonta az emberek figyelmét, és a hatodik napra mintegy 2000 fős tömeg gyűlt össze a kapuk előtt. A négy személy szelíd, békés hangon hirdette a tömegnek a szeretetben való egyesülés fontosságát, hogy megdöntsék az uralkodó rendszert. Ám az őrök hamarosan véget vetettek prédikációjuknak: lelőtték a négy zarándokot, és azzal fenyegetőztek, hogy belelőnek a tömegbe is, ha nem oszlik el. A jelenlévők az őröktől való nyílt félelmükben gyorsan szétszéledtek. Azonban az emberek fejében szöget ütött az eset. Ennek hatására ezrek ébredtek rá, hogy a békés egyetértés és közös nevezőre jutás nélkül gyengék, és teljesen tehetetlenek.

– A hír körbejárt az emberek – gazdag és szegény, főnök és beosztott, munkás és művezető – között, és egy szép napon, jó hat hónappal később, az egész ország egyszerre, mintegy varázsütésre leállt.

– Hogy érted azt, hogy leállt? – kérdeztem.

– A nukleáris erőműveket kikapcsolták, a tömegközlekedést beszüntették, az utakat eltorlaszolták.Minden megbénult. A farmerek nem szállították terményeiket; a rádió- és TV-állomások nem sugároztak több műsort, a kommunikációs rendszerek széthulltak. A rendőrség teljesen tehetetlen volt ilyen méretű egységes fellépéssel szemben, mivel órák leforgása alatt sok millióan csatlakoztak a munka beszüntetéséhez. Úgy látszott, erre az időre mindenki elfelejtette saját kicsinyes gyűlölködéseit, irígységét, nézeteltéréseit, hogy egyesítsék erőiket az igazságtalanság és zsarnokság ellen. A rendőrség és a hadsereg is emberi lényekből állt, és a katonák hozzátartozói és barátai ott voltak a tömegben.

– Többé már nem négy felforgató alak elsöpréséről volt szó. Százezreket kellett volna kivégezniük csupán egyetlen erőmű “felszabadításához”.

– Az emberek eltökéltségét látva, a rendőrség, a hadsereg és a diktátor kénytelen volt kapitulálni. Az egész incidens alatt mindössze 23 haláleset történt: azoké a fanatikusoké, akik a zsarnok személyes testőrségét alkották. A katonáknak le kellett lőniük őket, hogy a diktátorhoz jussanak.

– Kivégeztétek? – kérdeztem.

Arki elmosolyodott. – Nem, Michel. Az embereknek elegük lett az erőszakból. Ehelyett egy olyan helyre szállították, ahol nem okozhatott több kárt, és ami azt illeti, példájuk arra ösztönözte őt, hogy jó útra térjen. Ismét megtalálta a szeretetet, és a személyes szabadság tiszteletét. Bűnbánóan halt meg végül, őszintén sajnálva mindazt, amit elkövetett. Most az országunk a legsikeresebb és legvirágzóbb az egész bolygón. Ám ahogy nálatok, sajnos nálunk is akadnak még más népek, akik erőszakos, kegyetlen diktártorok uralma alatt sínylődnek, és mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsünk nekik.

**********************

Részlet a Thiaoouba – Az arany bolygó üzenete című könyvből

Kövessen minket facebookon is!