Oldal kiválasztása
A taoizmus a világ egyik legrégebbi filozófiája. Mint szellemi áramlat (filozófia) az i.e. 4. vagy 3. század körül keletkezett. A legutóbbi időkig hatást gyakorolt a kínai filozófia, irodalom és az orvoslás területére. A hagyomány szerint összefoglalója, Lao-Ce a legismertebb taoista bölcs, aki a a Tao Te King (Út és Erény Könyve) című híres értekezésében (filozófiai költemény) fektette le a taoizmus alapjait. Ez a könyv alapvetően egy filozófiai értekezés, a taoizmus elméleti bemutatása, oly módon, ahogy egy isteni sugallat alapján szerzője megfogalmazta. A taoizmus másik híres misztikusa Csuang-ce (i.e. 300 körül) írta meg értekezéseit (Csuang-ce bölcsessége).

A taoista egészségtan átfogó műve, az orvostudomány klasszikusának számító „A Sárga Császár Belső Könyve” (Huang-ti-nej-csing) még ma is mértékadó műnek számít.

Tao-csang elnevezésű taoista kánon 1476 különböző műből álló gyűjtemény, mely a taoista tan alapját képezi. A szövegek orvostudománnyal, kémiával, botanikával, asztrológiával, alkímiával és a hallhatatlansággal foglalkoznak. A különböző művek együtt, mintegy 5400 kötetet tesznek ki.

Mi a TAO?

A Tao Te King-ben fogalmazódik meg először a TAO (Út) fogalma, ami utat, általános értelmű Természet-törvényt jelent, azt az elvet, ami a dolgok mögött uralkodik. Minden Létező alá van vetve ennek az „Út”-nak. Ennek alapján él és működik minden, ami élő. Ez az Örök Törvény egyformán kormányozza, meghatározza a Természet, a Kozmosz és az Ember útját is. Az Ember feladata, hogy felismerje ezeket az Örök Törvényszerűségeket és azzal egybehangzóan cselekedjen. Élete minden tekintetben feleljen meg a felismerhető egyetemes törvényeknek. Ezáltal válik az Ember Bölccsé, aki a mindenség törvényeit önmagában érvényre juttatva felszabadul, személytelenné válik vagyis visszatér, beolvad az Egységbe.

A TAO jelentősége

A taoizmus tanításai és gyakorlati megfogalmazása – a később élt és munkálkodó taoista bölcsek munkájának köszönhetően – alapot nyújtanak a mindennapi életvitelhez. A taoisták évezredeken át kutatták az életet és a természetet és bizonyos törvényszerűségeket fedeztek fel. Rájöttek, hogy a világon mindenre ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek és, hogy minden mindennel összefügg. Ebből a felismerésből kiindulva a taoizmus rendkívül gyakorlatias, természetes, pozitív életmódot dolgozott ki, mely minden létező életterületet felölel. Az első, szellemi megfogalmazásból számos gyakorlati módszert dolgoztak ki, melyeknek célja az egészség megőrzése, a betegségek gyógyítása, a visszatérés elősegítése vagy a test átalakítása és hallhatatlanná tétele volt. Ezekből a gyakorlati módszerekből fejlődött ki a taoista filozófia teljességét átfogó és rendszerező tanítás: a taoizmus nyolc alapköve.

Az ember a kozmosz (makrokozmosz) része és a kozmosz az emberi testben nyilvánul meg (mikrokozmosz). Az emberben zajló testi folyamatokat is azok a törvényszerűségek irányítják, amelyek az évszakokat, a nappalok és éjszakák ritmusát szabályozzák. Az ember az Ég és a Föld összefonódása (gyermeke). A TAO minden dolgok Szülője (anyja), de minden dolog vissza is tér minden dologba. A cél az egység és, hogy folyamatosan benne legyünk a TAO áramában.

TAO alapelve jellegzetes jelképe – a jin-jang ábra – mára már a nyugati gondolkodásban is teret kapott és egyre inkább elismert jellé vált. A jel által képviselt dinamikus egyensúly szemlélete egyre inkább elfogadott.

A taoizmus céljai

A taoizmus legfontosabb céljai:

  • hallhatatlanság, a szellem és a tudat hallhatatlansága;
  • az energiák és erők (chi) hozzáértő kezelése;
  • minden dolgok egysége, a természettel, a természet törvényeivel összhangban álló természetes élet;
  • az ember személyes önállóságának és szellemi függetlenségének az elérése – saját belső erejének felfedezése és fejlesztése útján;
  • az ember életfeladatának megértése és teljesítése.

Az általános célok mellett az egyes irányzatok számos célt tűznek még ki – egészség-megőrzés, gyógyítás, harcművészeti kézségek fokozása, megvilágosodás stb.

Valamennyi cél esetében azonban nélkülözhetetlen a tudatos életvezetés, amely a tökéletes egészséget (gyógyulást) helyezi előtérbe. Egészség, belső erő és szellemi éberség éstudatosság – a taoista út nélkülözhetetlen alapelvei.

A TAO természet szemlélete

Számomra egy kiemelt csodálatos vonása a taoizmus filozófiájának az a következetes Természet-szemlélet, amely teljes egységben gondolkodik minden élőről és a Természet minden eleméről. Egyértelműen tükrözi azt a testvéri viszonyt, amely Embert és a Természet minden más Létezőjének kapcsolatát jellemzi. Mindannyian Ég és Föld gyermekeként egyazon szülőktől származunk és ennek a tudatnak kell meghatározni együttélésünket és kapcsolatainkat.

Mert a TAO egyértelműen az Örök Törvény  (Isten) szerepéről és a kapcsolatokról szól. Ember és Isten, Ember és Ember valamint az Ember és a többi Létező (Teremtett) kapcsolatáról. Amennyiben ez a TAO által sugallt bensőséges kapcsolat határozza meg a Világmindenséghez fűződő viszonyunkat, nemzeti-, családi-, és párkapcsolatainkat, valamint a természethez való viszonyunkat és a JIN és JANG (női és férfi) egyensúlya létrejön, akkor helyes mederbe fog folyni világunk minden szinten.

A TAO kilenc bölcsessége

  1. A világ örök és harmonikus békéje a sikeres országokon nyugszik.
  2. A virágzó társadalom az ország sikerességén nyugszik.
  3. A sikeres és egészséges társadalom a harmonikus és boldog családokon nyugszik.
  4. A boldog és szilárd család a kiteljesedett házasságon nyugszik.
  5. A boldog és sikeres házasság a partnerek boldog szexuális életén nyugszik.
  6. A taoista elveken nyugvó szexualitás módszere a teljes és nélkülözhetetlen bölcsességet és szeretetet, a férfi mag megtartása pedig a természet szakadatlan növekedését jelenti.
  7. Az emberek csak az orgazmusban (és mély meditációban) „azonosak” önmagukkal, „azonosak” a partnerükkel, „azonosak” az egész Teremtéssel és „azonosak” Istennel, minden élet univerzális energiájával. Nincs múlt és nincs jövő, csakis a jelen létezik; „az örök itt és most”. Ekkor az ember megszűnik lélegezni. Szelleme teljesen üressé és ernyedtté válik, és ebből az ürességből keletkezik az új és igaz szeretet, az isteni béke és a megvilágosodott boldogság.
  8. szeretet, az evés, valamint a légzési és a csikung-gyakorlatok az a „három oszlop”, amely tartja az emberi életet. Ezen a három oszlopon múlik, hogy valaki magas életkort él-e meg.
  9. Az egyik legrosszabb dolog, amit az ember a szervezetével szemben elkövethet, ha túl sokat eszik. Jobban tesszük, ha kevesebb időt töltünk az asztalnál, és többet a szeretői ágyban.

Az írás a gyogyitoharcos.hu oldalon jelent meg.