Részlet Dr. Yang Jwing-Ming: A kínai Qigong gyökere című könyvből
Ha valaki testépítésbe kezd, akkor az erős izmok felépítését hangsúlyozza. Az akupunktúra és a Qigong (Chikung) elve alapján az izmok növelésével energiával tölti fel testét, stimulálja elméjét és fokozza a Qi (Chi) áramlást. Ha a megfelelőképpen edz, természetes úton éri el a fizikai egészség állapotát.
A túlzásba vitt edzés azonban túlságosan feltölti a testet energiával, és túlzott mértékben izgatja az elmét valamint a Qi-t. Így a fizikai teste eltolódik a Yang pólus felé, azaz túl pozitívvá válik. A kínai filozófia szerint, ha túl sok van valamiből, akkor túlságosan Yang, míg a túl kevés valamiből a túlzott Yin; egyik szélsőség sem kívánatos. Ha testünk túlságosan Yang vagy Yin pólusú, belső szerveink legyengülnek, és hamarabb indul be elváltozásuk, mint normális esetben.
Lehet, hogy az, aki egészségesnek és erősnek tűnik kívülről, belülről gyenge. Ezenfelül, ha egy testépítő megöregszik, a túlfeszített izomrostok elveszíthetik feszességüket, és gyorsabban változhatnak el, mint az átlagos ember izmai. Ekkor a Qi megreked a Qi-vezetékekben. Jól ismert jelenség ez a külső stílusú harcművészetek idősebb gyakorlói számára, akik ezt „San Gong”-nak, vagyis az energia szétszóródásának hívják.
A megfelelő mennyiségű testgyakorlás pont elegendő Qi-t termel a szervek serkentésére, normális és egészséges funkcióik fenntartására.
A túlzásba vitt testgyakorlás hasonlít a túl sok napsütéshez, amelyről most már tudjuk, hogy hatására a test sejtjei gyorsabban kezdenek degenerálódni, mint azok, amelyek egyáltalán nem kapnak napsütést.
A Qigong (Chikung) gyakorlói szerint az igazi egészség eléréséhez nem csak testedzést kell folytatni, hanem gyakorolni kell a „Cong Nei Zhu Ji”-t azaz a belső alapok felépítését, valamint a „Xiang Xin Zhi Nei Gong Yun Dong”-ot (szó szerint „az elme belső gyakorlata felé”), azaz a szellemi összpontosítással végzett belső gyakorlatot. Énünk egy időben való belső és külső erősítése a „Xing Ming Shuang Xiu”.
A Xing az emberi természet jellegzetességei, mint a jellem, a temperamentum, vagy a beállítottság. Ezek belsőleg nyilvánulnak meg. A Ming maga az élet, és a fizikai test életére vagy halálára utal. A Shuang Xiu kétszeres odafigyelést és fejlődést jelent. Így a kifejezés azt jelenti, hogy ha igazi egészséget kívánunk elérni, akkor belsőleg kell fejlesztenünk jellemünket, és belsőleg és külsőleg is meg kell erősíteni fizikai testünket. A belső fejlődés meditációval és Qigong-gyakorlatokkal érhető el.
Sokan azt hiszik, hogy a Qigong Kína, India vagy valamelyik keleti ország találmánya.
Voltaképpen Nyugaton is ismerték a belső energia fejlesztését és fenntartását, általában a vallás keretén belül. Számosan a templomi imák és meditáció közben lelték meg belső nyugalmukat és erejüket. Elkötelezettségük és imáik segítségével meg tudták teremteni koncentrációjukat, felépítették önbizalmukat és akaratukat, amelyek mind elengedhetetlenül szükségesek a belső erőhöz. Az ilyen jellegű alapelvek követésével a test energiája kiegyensúlyozottá válik, egészséget és erőt kölcsönöz néhányaknak, és néhány esetben még természetfeletti erőkhöz is hozzásegíti az embereket.
Jézus Krisztusnak sok csodát tulajdonítanak, ám ő azt mondta tanítványainak „Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.” (Ján. 14:12).
A főbb nyugati vallások mindegyikének léteznek olyan ágai vagy szektái, amelyek a keleti Qigonghoz hasonló gyakorlatokat alkalmaznak.
Persze akadnak olyan emberek is, akik nem követnek semmilyen vallást, mégis meditálnak maguktól, és így képesek felépíteni a Qi-t testükben, azt áramoltatni, és kifejleszteni pszichés és gyógyító képességeiket.
Sajnálatos módon az ilyen embereket boszorkánynak és eretneknek kiáltották ki régen, és kivégezték őket. Ezért azok, akik felfedezték önmagukban a tehetség csíráját, elrejtették azt a világ szeme elöl, önmagukat pedig torzszülöttnek, vagy még rosszabbnak tekintették. Ez a rosszindulatú hozzáállás akadályozta meg az ilyen képességek kutatását és megismerését.
Sok kínai és indiai ember fejlesztett ki magában különleges képességeket meditációval.
Szerencsére ezeket a képességeket a Qigong eredményének tekintették, így ezek az emberek bátorítást kaptak a téma kutatására és további edzésre. Habár a Qigong egyre elfogadottabbá válik Nyugaton, a kínai és indiai emberek még mindig sokkal előrébb tartanak ebben a belső szellemi és fizikai tudományban.
1973 óta széles körben elfogadott Amerikában az akupunktúra, még az orvosi intézményekben is. Egyre többen ismerik meg a Qi fogalmát. A Qi-hez kötődő művészetek, mint a Taijiquan (Taichichuan) és a Qigong is nagyobb figyelmet kapnak, mint valaha. Számtalan ember jön rá arra, hogy a Qi tanulmányozása rendkívül hasznos lehet, és meggyőződésem, hogy az elkövetkező húsz év során a Qigong válik az egyik legfontosabb kutatási területté.
A QI ÉS A QIGONG (Chi és Chikung) ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA
A Qi és a Qigong meghatározása előtt meg kell értenünk, hogy napjainkig nem találtak olyan tudományos meghatározást a Qi számára, amelyet minden Qigong-gyakorló és a kínai orvostársadalom egyöntetűen elfogadna. Különböző megfogalmazások léteznek az emberek személyes háttere és tapasztalatai alapján. Némelyek azt gondolják, hogy a Qi elektromos energia, mások szerint mágneses energia, megint mások azt vallják, hogy a Qi hő- vagy valamilyen másfajta energia. Ám az, aki alaposan utánajárt a Qi történeti hátterének, egyik meghatározást sem használná.
Hasonló a helyzet a Qigonggal. Gyakran csupán olyan gyakorlatokként vagy meditációkként gondolnak rá, amelyeket az egészségi állapot javítására vagy a betegségek gyógyítására használhatunk. Ám a Qigong és kutatásának területe sokkal szélesebb körű. Meg kell értenünk ezt, hogy megfelelőképpen és nyíltan vizsgálhassuk a Qi-t és a Qigongot. Ebben a részben a Qi és a Qigong általános meghatározását vitatjuk meg. Azokat a szakszavakat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az emberi testhez, és a Qivel, a Qigonggal összefüggnek, egy másik részben taglaljuk.
A Qi általános meghatározása A Qi a világegyetemet betöltő energia vagy természeti erő.
A mennyország (az ég vagy a világegyetem) saját égi Qi-vel (Tian Qi) rendelkezik, ami az égből származó természeti erőkből áll, mint a napfény, a holdvilág, és a hold hatása az apályra és a dagályra. A régebbi korokban a kínaiak úgy tartották, hogy az égi Qi felügyelte az időjárást, az éghajlatot és a természeti katasztrófákat.
Kínában az időjárást még most is Tian Qi-nek (Égi Qi) hívják. Minden energiamező egyensúlyra törekszik, tehát ha az égi Qi kibillen az egyensúlyból, megpróbálja visszaállítani magát. Ekkor fúj a szél, esik az eső, tornádók és hurrikánok söpörnek végig annak érdekében, hogy az égi Qi új energiaegyensúlyt érjen el.
Az égi Qi alatt, amelyik a legfontosabb a három közül, található a Földi Qi (Di Qi).
Az égi Qi irányítja és befolyásolja. Például a túl sok eső arra kényszeríti a folyót, hogy kiáradjon, vagy kitérjen medréből. Eső nélkül elpusztulnak a növények. A kínaiak hite szerint a Földi Qi energiavonalakból és hálókból áll, valamint része a föld mágneses erőtere és a földfelszín alatt rejtőző hő.
Ezek az energiák egyensúlyra törekszenek, ha nem érik el, akkor földrengés vagy más természeti katasztrófa történhet. Ha a föld Qi-je egyensúlyban van, a növények virulnak, és az állatok szaporodnak. Végül pedig a Földi Qi-n belül minden embernek, állatnak, és növénynek megvan a maga Qi-mezeje, amely szintúgy egyensúlyra törekszik.
Ha bármi elveszíti az egyensúlyát, megbetegszik, meghal és lebomlik.
Minden természeti dolog, beleértve az embert is, az égi és a Földi Qi természetes ciklusain belül növekszik és annak hatása alatt áll. Az emberi Qi (Ren Qi) elkülönül a többi Qi-típustól, a földi, a növényi és az állati Qi-től. Ennek oka egyszerűen az, hogy mivel mi emberek vagyunk, mindennél fontosabb számunkra az emberi Qi, és tanulmányaink nagy részét ennek szenteljük.
A Qi-t úgy határozhatjuk meg, mint egy valamilyen fajta energiát, amely kifejezheti a képességeket és az erőt. Ez az energia lehet elektromosság, mágnesesség, hő, vagy fény. Kínában az elektromos áram neve „Dian Qi” (elektromos Qi), a hő neve „Re Qi” (forróság Qi). Az élő ember energiája a „Ren Qi” (emberi Qi).
A Qi-t gyakran használják az élőlények energia szintjének kifejezésére is.
Mint már említettük, az időjárás neve „Tian Qi” (égi Qi), mivel megmutatja az égi energia szintjét. Élőlény esetében „Huo Qi”-ről (életenergia Qi) beszélünk, míg a holt dolgok „Si Qi”-t (holt Qi) vagy „Gui Qi”-t (kísértet Qi) tartalmaznak.
Ha egy személy becsületes és rendelkezik a spirituális erővel a jó cselekedetekhez, akkor ő „Zheng Qi”-vel (normális vagy erényes Qi) rendelkezik. A hadseregek morálja vagy spirituális állapota a „Qi Shi” (energiaszint). Látható, hogy a Qi szó tágabb és általánosabb értelmű, mint a legtöbben gondolnák. Nem csupán az emberi test energiaáramlására utal, hanem magát az energiát is jelenti, ezenkívül pedig az energia fajtáját és szintjét is kifejezi. Fontos megértenünk ezt a Qigong gyakorlásakor, hogy elménk ne csak szűken értelmezze a Qi-t, ami határt szabna a jövőbeni megértésünknek és fejlődésünknek.
A Qigong általános meghatározása
Megtudtuk, hogy a Qi energia, és megtalálható az égben, a földben és minden élőlényben. Kínában gyakran használják a „Gong” (Kung) szót a „Gongfu” (Kungfu) helyett, aminek jelentése energia és idő. A sok energiát és időt igénylő tanulmányok vagy edzések neve „Gongfu”.
Ez a kifejezés használható bármilyen különleges képesség vagy tanulmány esetében, ha az energiát, időt és türelmet igényel. Ezen okból a helyes meghatározás szerint a Qigong olyan Qi-vel foglalkozó edzés vagy tanulmány, amely hosszú időt és rendkívül sok erőfeszítést igényel. A kínaiak több ezer éve tanulmányozzák a Qi-t.
A természet ismétlődő mintáiról és ciklusairól beszámolót ad néhány könyv, egyikük a Yi Jing (Változások könyve; i. e. 1122). Amikor a Yi Jinget bemutatták a kínai embereknek, azt hitték, hogy a természeti erők része volt a Tian (ég), Di (föld) és a Ren (ember). Ezek együttes neve a „San Cai” (A három természeti erő) és a három Qi-n keresztül nyilvánulnak meg: égi Qi, föld Qi, ember Qi.
A természet eme három oldala saját szabályokkal és ciklusokkal rendelkezik.
A szabályok nem változnak soha, a ciklusok periodikusan követik egymást. A kínai emberek így értelmezték a természeti alapelveket, és a Yi Jinget (I Ching, Ji King) a természeti Qi változásainak kiszámítására használták. a kiszámítási mód neve „Bagua” (A nyolc trigram).
A nyolc trigramból ered a 64 hexagram. Ezért a Yi Jing volt valószínűleg az első könyv, amelyik megtanította a kínai embereknek a Qi-t és különböző formáit a természetben és az emberben. A három természeti erő kapcsolatáról és Qi fajtáikról egy későbbi könyvben, a Qi Hua Lun-ban (Qi változatok teóriája) esett szó bővebben. Az égi Qi megértése azonban nagyon nehéz, és főleg nehéz volt a régi korokban, amikor a tudomány éppen csak fejlődésnek indult.
Ám mivel a természet mindig ismétli önmagát, az évek során felgyülemlett tudás és tapasztalat lehetővé tette a természeti törvények felismerését.
A „Tian Shi” (égi időzítés) szabályainak és ciklusainak megértésével felfoghatók az évszakok, az éghajlat, az időjárás, az eső, a hó, az aszály és minden más természeti jelenség természetes váltakozásai. Ha alaposan szemrevételezzük, látható, hogy ezek közül a törvényszerűségek és ciklusok közül sokat a Qi-mezők egyensúlyának visszaállítása okoz.
A természetes ciklusok közé tartozik a nap, a hónap, az év, csakúgy, mint a tizenkét- és a hatvanéves ciklus. A Földi Qi az égi Qi része. Ha képesek vagyunk megérteni a föld szabályait és szerkezetét, akkor megérthetjük azt is, hogy miképpen jönnek létre a hegyek és a folyók, hogyan nőnek a növények, miként mozognak a folyók, az ország melyik része a legjobb valaki számára, hol építsünk házat, és az melyik irányba nézzen az egészséges élet érdekében, és rengeteg más, a földdel kapcsolatos dolgot.
Manapság vannak olyan emberek Kínában, akiket „geomancia tanárnak” (Di Li Shi) neveznek, vagy más néven „szél-víz tanárnak” (Feng Shui Shi), és akik ebből élnek. A Feng Shui fogalma már ismert és elterjedt, mivel a táj elhelyezkedése és az ott uralkodó szél és víz jellege döntő tényező a hely megítélésében.
Ezek a szakértők az évek során összegyűlt radiesztéziai tudást és a Yi Jinget felhasználva segítenek az embereknek fontos döntéseik meghozatalában azzal kapcsolatban, hogy hová és miképpen építsenek házat, hová temessék el halottaikat, és miként rendezzék át vagy fessék át otthonaikat és irodáikat úgy, hogy azok jobb lakó és munkahellyé váljanak.
Sokan hisznek abban, hogy a Feng Shui elvei alapján kialakított üzletek vagy munkahelyek sokkal jövedelmezőbbek.
A három Qi közül az Emberi Qi talán a legalaposabban tanulmányozott. Az Emberi Qi-ről készült tanulmányok több különböző témakört ölelnek fel.
A kínai emberek hite szerint az Emberi Qi-t az égi és a Földi Qi irányítja és befolyásolja, és voltaképpen ezek határozzák meg sorsunkat. Ezért, ha belátjuk a kapcsolatot a természet és az emberek között, és emellett megértjük az emberi kapcsolatokat is (Ren Shi), akkor képesek leszünk megjósolni háborúkat, országok jövőjét, vagy egy ember vágyait és kedélyállapotát, sőt még a jövőjét is. „Suang Ming Shi” (az életet kiszámító tanárok) az ezzel foglalkozó emberek neve.
Ám az Emberi Qi tanulmányozásának legnagyszerűbb eredménye az egészséggel és a hosszú élettel függ össze. Mivel a Qi az élet forrása, ha megértjük működésének mikéntjét, és megtanuljuk megfelelően szabályozni, akkor hosszú és egészséges életet élhetünk. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy mi is a természet részét képezzük, és a természet ciklusaiba kapcsolódunk be. Ha ellenállunk a természetes ciklusnak, megbetegedhetünk, ezért mindenki legfőbb érdeke a természet útját követni.
Ez a „Tao” lényege, amely maga „A természetes út”.
Az Emberi Qi számos szempontját vizsgálták, beleértve az akupunktúrát, az akupresszúrát, a gyógynövényes kezelést, a meditációt és a Qigong-gyakorlatokat. Az akupunktúra, akupresszúra és a gyógynövények használata vált a kínai orvostudomány alapjává, gyökerévé az Emberi Qi áramlásának szabályzására.
A kínai emberek között széles körben elterjedtek a meditációs és a mozgásban végzett Qigong gyakorlatok egészségük megőrzésére, vagy akár némely betegség gyógyítására. A meditációt és a Qigong-gyakorlatokat a taoista és buddhista hivők kiegészítő módszerként használják a megvilágosodás spirituális keresésében.
Ebből látható, hogy a Qi bármely vetületének vizsgálata, legyen az az égi, a Földi vagy az Emberi Qi, Qigongnak nevezhető.
Ennek ellenére manapság szinte kizárólag az Emberi Qi meditációval és gyakorlással történő fejlesztésére használják ezt a kifejezést, így mi is ebben a szűkebb értelemben használjuk, hogy elkerüljük a fogalomzavart.
Mielőtt e rész végére érnénk, meg kell említenünk még egy dolgot. A Nei Gong (Nei Kung) kifejezés gyakran hallható, főként a kínai harci művészeti körökben. „Nei” annyit tesz „belső”, a „Gong” pedig „Gongfu”-t jelent. A Nei Gong „belső Gongfu”, amely ellentétes a Wai Gonggal (Wai Kung), melynek jelentése „külső Gongfu”. A Nei Gong olyan harci művészet, amely a belső Gongfu-ra szakosodik, így először a belső Qi-t építi fel, majd azután koordinálja azt a különböző harci technikákkal.
A Taijiquan, a Liu He Ba Fa, a Baguazhang, és a Xingyiquan tipikus kínai Nei Gong harci stílusok. A Nei Gonggal ellentétben a Wai Gong az izmok kiépítésére helyez hangsúlyt, felépítve a Qi-t a végtagokban. Jellemző Wai Gong stílusok az Imádkozó Sáska, a Tigris, a Sas, a Fehér Daru, a Sárkány és még sorolhatnánk. Sok külső stílus a Shaolin-kolostor származik.
********************************
Kövessen minket facebookon is!
Dr. Yang Jwing-Ming: A kínai Qigong gyökere
NÉHÁNY SZÓ A KÖNYVRŐL
Reményeim szerint ez a könyv olyan elméleti alapot fektet le, amelyet az érdeklődő Qigong-gyakorlók beépíthetnek edzésükbe. Remélhetőleg magyarázatot nyújthat a Qigong hogyanjáról, miértjéről és a mit-ről, és segítséget jelent a fogalomzavarok és félrevezetés elkerülésére. Rendkívül nehéz megírni egy olyan könyvet, amelyik több mint négyezer évnyi tanulmányt és kutatást foglal össze, főként amiatt, hogy e tudás nagy hányadát még húsz éve is titokban tartották.
Annak ellenére, hogy a Qigong tanulmányozása már nagy magasságokba emelkedett, még mindig számos kérdés merül fel, amelyekre a választ a mai technológia és a több tudományágat is átfogó tudás adhatja meg.
A lelkes kortárs elmék számára rengeteg lehetőség nyílt a művészet kutatására és népszerűsítésére.
E könyv egyik legfőbb célja a nyugati tudósok és az orvostársadalom ösztönzése arra, hogy kezdjenek el foglalkozni a témával, és tanulmányozzák ezt az újonnan feltárt tudományágat. Remélhetőleg más Qigong szakértők is kedvet kapnak tudásuk megosztására a közvéleménnyel. Hiszem, hogy rövid időn belül a Qigong új és izgalmas magasságokba jut el a nyugati világban. Ez lenne az egyik legjelentősebb, a kultúrák összefogásával létrejött eredmény, mióta a Kelet és a Nyugat utat nyitott egymás felé.
A hozzáférhető dokumentumok többsége nem rendszerezett, és nem nyújt kielégítő magyarázatot a témával kapcsolatban. Összegyűjtésük során, valamint logikus és tudományos magyarázatukkor saját megítéléseimet kell felhasználnom, és saját Qigong háttértudásom, továbbá a dokumentumokról szóló értelmezésem alapján nyújthatok információt róluk.
Lehetetlenség, hogy egy ember eleget tegyen ennek a hatalmas feladatnak.
Mindenkit arra szeretnék bátorítani, hogy nyugodtan kérdőjelezze meg a könyvben található állításokat, és mindig tartsa szem előtt, hogy számos következtetés az én megítélésemből ered.
E könyv fő célja az olvasó vezetése a tanulás útján – nem pedig végső és megfellebbezhetetlen szabályok létrehozása. A könyv olvasása közben nyitottá kell tennünk elménket, és elengednünk a szokásos gondolkodásmódunkat. Ha új közegbe kerülünk, vagy valami újat tanulunk, az emberi természet jellemzője, hogy az addig tanultak fényében vizsgáljuk az újat. Sajnálatos módon ez konzervatívvá és szűklátókörűvé tesz minket.
Ez megfigyelhető a külföldre látogató turistákon, akik a helyi szokásokat és viselkedést saját országuk normái szerint bírálják el. Ez csak zavarhoz és félreértésekhez vezet. Ám ha a többi embert a saját kultúrájuk és történelmi hátterük alapján kíséreljük megérteni, akkor sokkal nagyobb az esélyünk viselkedésük megértésére is. Kérem, hogy ugyanígy járjanak el a Qigong tudományának tanulmányozásakor.
Ha nyitottak vagyunk, és meg akarjuk érteni a történeti háttért is, csodálatos és érdeklődésre számot tartó témával találkozhatunk.
Igazság szerint nagyon nehéz elvonatkoztatni a hagyományoktól. Számos régi kultúrában minden szempontból alkalmazkodni kell a hagyományokhoz. Ha bárki fellázad a hagyomány ellen, akkor a kultúra árulójának tekintik. Azonban a kutatás és a tanulás helyes megközelítése magába foglalja a hagyományok megkérdőjelezését, és pontatlanságainak bizonyítását a modern gondolkodás és technológia segítségével.
Ez főleg az ősi tudományok esetében szükséges, amelyeket a XX. Század előtt fejlesztettek ki. Az új vizsgálatok lehetővé teszik számunkra, hogy igazoljuk és megállapítsuk pontosságukat és érvényességüket. Ez nem az árulás egy formája, mert a mi felelősségünk az igazság kiderítése, és a tények napvilágra segítése.
A fiatalabb generációkra átörökített elméletek nagy része sokévnyi tapasztalaton alapszik. Teljesen mindegy, hogy miképpen változtatunk meg egy elméletet, az akkor is az egész tudomány alapja, gyökere marad. Tehát a kutatás és a tanulás helyes megközelítésének alapeleme a múlt tanulmányozása és az iránta tanúsított tisztelet.
Ebből a tiszteletből és tanulmányozásból lelhető fel az egész tudomány gyökere.
Ha elfeledkezünk a gyökérről, amely évezredek óta növekszik, akkor csak az ágakat és a virágokat vizsgáljuk. A Qigong eme belső tudományát logikusan és tudományos stílusban kell vizsgálni.
Természetesen a „logika” és a „tudományos” nem abszolút értelemben vett kifejezések. Az általunk birtokolt tudás és megértés alapján értendők. De ne felejtsük el, hogy habár a tudomány évezredek óta fejlődik, csak az elmúlt húsz év során kezdett hirtelen megerősödni a felfogás terén. Biztosak lehetünk benne ezért, hogy a mai megértésünk és felfogásunk még gyerekcipőben jár.
Több tény és jelenség megmagyarázhatatlan a tudomány mai állása szerint is. Tehát amikor erről a belső tudományról olvasnak, gondolkozzanak logikusan és tudományosan, mégse utasítsanak vissza olyan magyarázatokat sem, amelyek túlmutatnak azon, amit elfogadhatónak és igaznak tartunk jelenleg.
Az igazságként elfogadott elméletek pár éven belül teljesen eltérhetnek attól, amit most elfogadunk.
Minden tudomány bátor feltételezésekből fejlődött ki, amiket aztán alapos kísérletek támasztottak alá. A kísérletek eredményei teszik lehetővé, hogy megváltoztassuk feltételezéseinket, és új kísérletekbe kezdjünk, amelyek új hipotéziseinket kutatják. Ez a folyamat segít hozzá a teljes elmélet kialakításához, és annak eldöntéséhez, hogy mit kell legközelebb megtanulnunk. Hasonló a Qigong-gyakorlás helyzete.
Ha jól megnézzük és alaposan tanulmányozzuk, akkor látható, hogy annak ellenére, hogy sok Qi-vel kapcsolatos elmélet bizonyult helyesnek és terjedt el Kínában, még mindig számtalan kérdés vetődik fel. A tanulás során türelmet és kitartást kell tanúsítanunk. Az erős akarat, a türelem és a kitartás a siker kovácsai. Ez még inkább igaz a Qigong-gyakorlásra. Az akarat és a bölcsesség domináljon, hogy legyőzhesse érzelmi lustaságunkat.
Úgy gondolom, hogy egy ember sikere leginkább attól függ, hogy milyen a viszonya az élethez, milyen az erkölcsi beállítottsága, nem pedig bölcsességének és intelligenciájának függvénye.
Mindannyian ismerünk bölcs embereket, akik mégis vesztesekké váltak. Lehet, hogy okosak, és gyorsabban felfognak dolgokat a többi embernél, mégis hamar elveszítik érdeklődésüket. Ha nem tartanak ki, abbahagyják a tanulást, és nem fejlődnek tovább, soha nem érik el céljukat. Nem ébrednek rá, hogy a siker érdekében erkölcsi erényekkel kell rendelkezni, nem csak bölcsességgel.
Az igazán bölcs ember tudja, hogy ki kell alakítania a siker többi előfeltételét is. Ezen felül pedig az az ember, aki tényleg bölcs, tudni fogja, mikor kezdje el, és mikor hagyja abba. Az emberek számtalan esélyt elvesztegetnek a siker elérésére, mert túl büszkék az intelligenciájukra.
Elmondok egy kínai történetet egy embercsoportról, akik kígyórajzoló versenyt rendeztek.
Az egyik férfi hamarabb fejezte be a kígyó lerajzolását, mint bárki más. Nagyon büszke volt magára, és azt gondolta „Olyan gyors vagyok, hogy még négy lábat is rajzolhatok a kígyónak, akkor is nyerek.” Tehát odarajzolta a lábakat is, de amikor a bíró kiválasztotta a győztest, valaki más nyert.
A férfi fel volt háborodva, és megkérdezte a bírótól, hogy miért nem ő győzött, hiszen ő lett kész először. A bíró azt mondta, hogy „Egy kígyót kellett volna rajzolnod. Mivel a kígyónak nincsen lába, amit te rajzoltál, az nem kígyó.” Tehát bármennyire is okos volt a férfi, nem tudta, hogy mikor kell megállni.
Az igazán bölcs ember megérti, hogy a tényleges siker nem csak a bölcsességtől függ, hanem az erkölcsi normáktól is.
Ennek érdekében saját erkölcsi jellemét és személyiségét is fejleszti. Konfucius azt mondta, hogy „Az igazán bölcs ember tudja, hogy mit tud, és azzal is tisztában van, hogy mit nem.” Az okos emberek túl gyakran megelégszenek eredményeikkel, így elveszítik alázatukat. Úgy érzik, hogy eleget tudnak, ezért abbahagyják a tanulást és a fejlődést. Hosszú távon ezzel csak veszíthetnek. Emlékezzünk a teknősbéka és a nyúl történetére. Ha a nyúl nem lett volna olyan büszke és önelégült, akkor nem vesztette volna el a versenyt.
Ha képesek vagyunk felfogni a kapott tudást, azt alkotó módon kell használnunk. Természetesen ez a kreativitás feltételhez kötött: világosan és átfogóan meg kell értenünk a régi utat. Csak a régi tudás mély megértésével lesz elménk elég pallérozott ahhoz, hogy úgy gondolkozzon, „mi lenne, ha…”. Ekkor támadhatnak jó ötleteink a ránk váró tanulással és kutatással kapcsolatban. Ha minden Qigong-gyakorló a régi módszert gyakorolná, és nem keresné az újat, a Qigong tudománya stagnálna a jelenlegi szintjén. Ebben az esetben elvész a tanulás értelme és a megfelelő hozzáállás.
