Oldal kiválasztása

Hogyan befolyásolja a légzés hangulatunkat és a figyelmünket?


Egy új kutatás a légzésünk sebessége és szabályozása, valamint a hangulatért, stresszért, figyelemért és a testi tudatosságért felelős agyi hálózatok közti kapcsolatot vizsgálja.

 

Lassíts, és figyelj a légzésedre. Nemcsak a józan ész diktálja ezt. A meditáció, a jóga és más stresszcsökkentő terápiák tanításai is erről szólnak: a légzésünk ütemezésére és sebességére való összpontosítás kedvező hatással lehet testünkre és elménkre egyaránt. Ezt támaszthatja alá egy a Journal of Neurophysiology című szaklapban megjelent új tanulmány is. A kutatás szerint a légzésünkre irányított figyelem következtében olyan agyterületek lépnek működésbe, amelyek az érzelmekhez, figyelemhez és testi tudatossághoz köthetőek.

A hasi (mély) légzés során egy bizonyos ritmust követve történik a levegővétel. Például 4-ig számolunk belégzéskor, 6 másodperc alatt engedjük ki a levegőt, majd ezt megismételjük. Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a tudatos légzésgyakorlatok mind a figyelem fenntartásához, mind az idegrendszer megnyugtatásához hozzájárulhatnak. A légzés emberi agyra kifejtett hatásáról azonban ez idáig csak keveset tudtunk.

A fent említett kísérletből levont következtetés forradalmi áttörésnek számít, hiszen évekig azt gondoltuk, hogy az agytörzs felelős a légzés folyamatáért. A vizsgálat megállapította, hogy a hasi légzés folyamatában az érzelmekhez, figyelemhez és testi tudatossághoz kapcsolódó ideghálózatok is részt vesznek az agytörzsön kívül. Ezeknek az igénybevételével olyan erőteljes eszközhöz jutunk hozzá, melynek segítségével szabályozhatjuk a stresszre adott reakcióinkat.


Agyunk és a tudatos légzés

Vizsgálatuk alkalmával a The Feinstein Institute for Medical Research kutatói arra törekedtek, hogy jobban megértsék az agyunk különböző légzésgyakorlatokra adott reakcióit. A kísérlethez hat olyan felnőtt személyt kértek fel, akiket epilepsziájuk folytán már alávetettek intracraniális EEG vizsgálatnak. (Az EEG során elektródákat ültetnek egyenesen az agyba, így rögzítik annak elektromos tevékenységét, valamint meghatározzák a rohamok keletkezési helyét.) A résztvevők háromféle légzésgyakorlatot végeztek el, miközben a kutatók az agyi aktivitásukat figyelték.

Az első feladat körülbelül nyolc percig tartott, a résztvevők nyugalmi állapotban lélegeztek nyitott szemmel, normál tempóban. Ezután két percig felgyorsítva vették a levegőt az orrukon keresztül, majd visszaálltak a szabályos légzésre. Nyolcszor ismételték meg ezt a ciklust.

A résztvevők a következő gyakorlat alkalmával ki- és belégzéseik számát állapították meg két perces időintervallumok során, majd az adatokat közölték a kutatókkal. A kutatók szintén megfigyelték a légzések számát, valamint ellenőrizték, hogy az alanyok által adott válaszok helyesnek bizonyultak-e vagy sem. 

Az amigdalában, azaz az agyunk félelem- és érzelemközpontjában észlelt aktivitás arra utal, hogy a szapora légzés különböző agyi és érzelmi állapotokat válthat ki, ilyen például a szorongás, illetve a düh vagy a félelem. Ebből adódóan a légzés lelassítása hatékony lehet a félelem és a szorongás csökkentése szempontjából.

Végül egy koncentrációs gyakorlatot végeztek el, melynek során a résztvevők légzésfigyelő készüléket viseltek. A videóképernyő különböző részein elhelyezett fekete köröket kellett nézniük. A kijelző összesen négy kört tartalmazott. Amennyiben valamelyik fekete kör kifehéredett, minél gyorsabban meg kellett nyomniuk a hozzá tartozó gombot a billentyűzeten. 

A vizsgálatot követően a kutatók megnézték, hogy különböző feladatok közben hogyan módosult a kísérleti alanyok légzési sebessége, illetve hogy észlelhető-e változás az agyi aktivitás terén az éppen végzett gyakorlattól függően. Kiderült, hogy a légzés sokkal nagyobb hatással van bizonyos agyi területekre, mint azt eddig gondoltuk, ilyen például a kéregállomány és a középagy.


Stresszkezelés: a légzés lenne a titok nyitja?

A kutatók rájöttek, hogy gyors légzés esetén fokozott aktivitás figyelhető meg az agy bizonyos részén, beleértve az amigdalát. Az amigdalában észlelt aktivitás azt mutatja, hogy a szapora légzés olyan állapotokat idézhet elő, mint a szorongás, a düh, vagy a félelem. További kutatások is igazolják, hogy hajlamosabbak vagyunk a félelemre, ha gyorsan lélegzünk. És ez igaz lehet fordítva is: a légzésünk lelassítása segíthet a félelem és a szorongás enyhítésében, a stresszoldásban. 

A vizsgálat rávilágított továbbá a résztvevők tudatos légzése és az insula aktiválódása közti szoros kapcsolatra is. Az insula (sziget) szabályozza a vegetatív idegrendszert és a testi tudatossággal is összeköttetésben áll. Előző tanulmányok szerint a tudatos légzés kapcsolatban áll a hátsó insula aktiválódásával, tehát amennyiben különös figyelmet szentelünk a légzésünknek, azzal megkönnyíthetjük testi állapotaink tudatosítását is — ez kulcsfontosságú képességnek számít a jógánál és a meditációnál.

A kutatás végső soron bebizonyította, hogy mind az insula, mind az elülső cinguláris kéreg (figyelmi fókuszváltásért felelős agyterület) működésbe lendült, amikor a résztvevők pontosan figyelemmel követték a légzésüket. 

Mindent egybevetve, a fent említett kutatás eredményei igazolják a légzéstípusok (szapora, tudatos, mély) és a gondolkodásban, érzelmekben, valamint a viselkedésben szerepet játszó agyi területek aktiválódása közti kapcsolatot. Ez pedig felveti annak lehetőségét, hogy bizonyos légzési technikák segítségével könnyebben megbirkózhatunk gondolatainkkal, indulatainkkal és tapasztalatainkkal.


A cikket fordította: Nagy Florina

 

Légzőgyakorlatok és a légzés szerepe témában ajánljuk alábbi magyar nyelvű kiadványainkat, melyek kaphatók webshopunkban és a könyvesboltokban:

Scott Shaw: Pránajáma dióhéjban

Mantak Chia: A Tao gyógyító fényének felébresztése

Ni Hua Ching: TAO – a leheletfinom, egyetemes törvény

Kövessen minket Facebookon vagy Youtube csatornánkon!