a-tao-365-gyongyszeme-full-tall

A Tao 365 gyöngyszeme

3990 Ft

Látható, meglátható-e a Tao a mindennapi életben a helytől vagy a kultúrától függetlenül? A Tao 365 gyöngyszeme nyilvánvalóan nem hagyományos taoista könyv, hanem olyan, amely az orrunk előtti dolgokban keresi az Utat. Teng Ming-Tao (pinyin: Deng Ming-Dao), a keleti elvek gyakorló szakértője, a Taoista történet címmel magyarul is olvasható könyv szerzője.

Íme, az egyik gyöngyszem a 365-ből:

Napernyő, verőfény, tájkép, szikrázó ég –
A szavak szűkösek a fenségeshez.
A hétköznapiban rejtezik a szentség.

Az inspiráló napi olvasmányok e kincsestára bölcs taoista fényben vizsgálja meg az élet minden területét. Az adott naphoz ajánlott taoista elvet gyönyörű kalligráfia mutatja be, amit néhány soros vers, majd szöveges magyarázat egészíti ki.

Kiürítés
Cikkszám: 978-963-9219-68-7 Kategóriák: , , Címkék: , , ,

Termékleírás

A Tao 365 gyöngyszeme és a taoizmus

Korunkban óriási az érdeklődés a taoizmus iránt. A művészeti könyvektől kezdve a filozófiai kurzusokig rengeteg helyen hivatkoznak rá. Az állami főiskolákon Qigongot (csikung) és Taichít tanítanak, a spiritualitás iránt érdeklődők pedig a taoista meditációs módszereket tanulmányozzák. A tudósok szerint a taoizmus jelentős befolyást gyakorolt a zen buddhizmusra (ennek tulajdonítják eltéréseit az indiai buddhizmustól). A kínai klasszikus költőkről (mint pl. Li Po és Tu Fu) általánosan elfogadott nézet, hogy szándékosan illesztettek taoista témákat a verseikbe. Emellett Kínában – a mai napig is – a radiesztézia taoista elvei szerint építenek minden nagyobb épületet.

Ha azonban a nyugati olvasó többet akar megtudni a taoizmusról, akkor elnézhető neki, ha azt hiszi, hogy i. sz. 300 óta semmi érdemleges művet nem írtak. Végtére is, a Tao Te Chinget, a I Chinget és Chuang-ce munkáit töviről hegyire lefordították, népszerűségüket mutatja, hogy szinte minden könyvesboltban kaphatók – ezek a könyvek mind a Zhou-dinasztia idején íródtak. Az egyéb elérhető könyvek mindössze homályos alkímiai szövegek, tudományos értekezések vagy szűk tárgyakkal, például szexualitással, gyakorlással vagy legendákkal foglalkozó kézikönyvek fordításai.

Új megközelítésű taoista könyv

A taoizmus iránt érdeklődő olvasók minden bizonnyal látták már ezen könyvek mindegyikét, ugyanakkor a folyóiratcikkek, az előadásokon feltett kérdések, és a sokak által a taoizmussal kapcsolatban vallott meglehetősen zavaros elvek azt mutatják, hogy a jelenleg rendelkezésre álló irodalom nem elegendő a taoizmus mindennapi életben történő alkalmazásának elősegítésére. Ez nem meglepő. A fordítók rendszerint nem részesültek hosszas taoista képzésben, így szemléletük inkább tudományosnak, mint gyakorlatiasnak nevezhető. Ha pedig az olvasók egy lépéssel a népszerű taoista könyveken túl szeretnének lépni, nagyon kevés lehetőségük marad.

Egy olyan könyv hiányzik, ami azoknak szól, akik ma akarnak megpróbálkozni a taoista életmóddal. Egy ilyen könyvnek meg kell ragadnia a hagyományos taoizmus lírai miszticizmusát, ezzel együtt ékes európai nyelven meg is kell magyaráznia annak fogalmait. A taoizmus erőteljes hatása a kínai kultúrára – hogy még mindig áthatja Ázsia mindennapi életét – a millió kötelékben rejlik, amely a tömegek kultúrájához köti. Amikor egy taoista könyvet nyugati nyelvre fordítanak, ezek a kapcsolódási pontok ódonnak, idegennek, szokatlannak és ezoterikusnak tűnnek. Ami angolul (és más nyugati nyelven) bonyodalmas, az kínaiul igen egyszerű. Látható, meglátható-e a Tao a mindennapi életben a helytől vagy a kultúrától függetlenül? A Tao 365 gyöngyszeme éppen ezzel próbálkozik. Nyilvánvalóan nem hagyományos taoista könyv, hanem olyan, amely az orrunk előtti dolgokban keresi a Taót.

A taoista eszmék alkalmazási lehetősége

A tradicionális taoizmus gyakran elitista és homályos, és a fordításokat is megfertőzte az a távolságtartó szemlélet. A Gyöngyszem üzenete éppen az, hogy bárki közvetlenül alkalmazhatja a Tao nyitott és hozzáférhető eszméit a saját életében.

A Gyöngyszem arra ösztönzi az olvasót, hogy induljon egyéni felfedezőútra. Ott húzódik ugyanis a valódi tapasztalat. Ezért hangsúlyozza a könyv állandóan a meditációt. Sokkal jobban tesszük, ha elhajítjuk a halott tekercseket, és közvetlenül a Taóra csatlakozunk, a ma létező formájában. Nyissuk meg magunkat a jelen idők egyedi rendszere előtt, vessük le az elavult formaságok bilincseit, és igazítsuk a rendszert a jelenlegi, tényleges szükségleteinkhez.

A belső és a külső világ kapcsolata

A Tao alapvetően azt feltételezi, hogy a jellem belső művelése rezonanciát kelt a külvilágban. Ez egy fontos különbségtétel. Amikor az univerzum rejtelmeivel és az élet megpróbáltatásaival néznek farkasszemet, a Tao követői először saját belső jellemük biztosítására gondolnak. Ez máris alapvetően eltér a mai modern gondolkodástól. Korunkban, ha egy széles folyó állja utunkat, hidat építünk, hogy keresztezzük. Ha valaki ránk támad, azonnal őt hibáztatjuk, és hangosan segítségért kiáltunk, hogy valaki űzze el a gonosz zaklatót. Ha valami messzi dolgot akarunk megvizsgálni, gyorsan odarepülünk, hogy közelről vehessük szemügyre.

A Tao követőinek szemlélete meglehetősen különböző. Nem arra gondolok, hogy nem építenek hidat, nem küzdenek meg a támadóval, vagy nem kutatják a messzeséget, hanem arra, hogy más tényezőket is figyelembe vesznek. A folyó partján megkérdezhetik, mi szükség van a hídra. Van-e valami oka, hogy nem elégedettek azzal, amijük van? Az épülő híd megbontja-e a természet, a társadalom, a gazdaság vagy akár csak az esztétika egyensúlyát?

Személyes támadás esetén a Tao követői magukba néznek, vajon nem ők maguk provokálták valamely tettükkel a támadást. Ha igen, megelőzhették volna? Természetesen megvédik magukat, de az önvédelmüket még akkor is valószínűleg a hosszú, egyéni képzés vezérli, s nem valamilyen fékevesztett, kívülről irányított erőszak.

Mielőtt a Tao követői elindulnának, hogy meghódítsák a messzeséget, először önmaguk alapos megismerésére gondolnak. Szerintük a külső világ csak a belső nézőponttal kapcsolatban ismerhető meg. Ezért önismeretre törekszenek, mielőtt mások megismerésébe kezdenének.

Önképzés a taoizmusban

Az önképzés a Tao megismerésének alapja. Bár a Tao megpillantható a külső világban, az embernek finomítania kell az érzékelését ahhoz, hogy megfigyelhesse a nagyság működését.

A mai Nyugaton emberek ezrei kutatják a taoizmust a saját kultúrájukban hiába keresett válaszokért. Ebben az értékes keresésben sokuknak hiányzik egy útitárs a szellemi küldetésükhöz. A Tao 365 gyöngyszeme egy efféle útitárs lehet. A szellemi élet iránti áhítattal és elkötelezettséggel foglalkozik, miközben elismeri, hogy időnként a meditáció sem tűnhet eredményesnek, és az élet sem mindig bátorít.

A 365 gyöngyszem minden nap a Taóra hívogat. Ha sikerül csatlakoznunk, a könyvek és útitársak elhalványulnak, mert a Tao csodája mindent magába foglal.

 

Az első gyöngyszem

 

Kezdet

Ez az indulás pillanata.
Minden szerencsés jel a helyén.

Kezdetben minden dolog reményteli. Előkészülünk valami újdonság kezdetére. Bár a szándékunk az előttünk álló pompás utazásra irányulhat, minden dolog benne van ebben a legelső pillanatban: a derűlátásunk, a hitünk, az eltökéltségünk, az ártatlanságunk.

Ahhoz, hogy elinduljunk, döntenünk kell. El kell köteleznünk magunkat a napi gyakorlás, önmagunk mindennapos művelése mellett. Erős kapcsolatra van szükségünk a belső önvalónkkal. A külső ügyek hiábavalóak. Csupaszon és egyedül gyürkőzünk neki az élet összes nehézségének. Éppen ezért egyedül kell megformálnunk magunkból az élet legmélyebb spirituális esszenciáját tapasztaló eszközöket.

Amint döntöttünk, minden dolog megindul felénk. A szerencsés jelek figyelése nem babonaság, hanem megerősítés. Válasz. Azt mondják, ha valaki elég elszántsággal imádkozik egy sziklához, még a szikla is életre kel. Hasonlóképpen, ha egyszer a szellemi gyakorlás mellett döntünk, még a hegyek és a völgyek is zengik majd a célunkat.

 

További információk

Szerző

Teng, Ming-Tao

Állapot

Antikvár könyv, Új