06-30-350-7040 (munkaidőben) info@lunarimpex.hu

A meditációs tanulmány az éber figyelemmel és a stresszel összefüggő változásokat mutatja be

A nyolc hetes éber tudatos jelenléttel kapcsolatos meditációs programban való részvétel mérhetőnek tűnő változásokat hoz létre a memóriához, önérzékeléshez, empátiához, illetve stresszhez köthető agyi régiókban.

A Psychiatry Research: Neuroimaging január 30-i számában jelent meg a tanulmány, amit egy Harvard kutatók által vezetett csapat végzett a Massachusetts Általános Kórházban. Ebben bemutatják a fentiekkel kapcsolatos eredményeket. Ez az első olyan tanulmány, ami dokumentálja a meditáció gerjesztette változásokat az agy szürkeállományában.

„A meditálást a köztudatban a béke és a fizikai relaxáció érzésével társítják. Azonban a gyakorlók régóta azt állítják, hogy a meditáció kognitív és pszichológiai előnyöket is nyújt, amik egész nap fennmaradnak.“ – mondja Sara Lazar. Ő a tanulmány vezető szerzője, aki a projekt vezetése mellett a Harvardon oktat pszichológiát. „Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy ezek a javulások az agy szerkezetében bekövetkező változásoknak köszönhetőek. Az emberek nem csak attól érzik jobban magukat, hogy pihennek.“

Lazar csoportja és mások korábbi tanulmányai szerkezeti eltéréseket találtak a tapasztalt meditálók és a még soha nem meditált egyének között. Megfigyelték az agykéreg megvastagodását a figyelemhez és az érzelmi integrációhoz kapcsolódó területeken.

Ezek a vizsgálatok azonban nem tudták bizonyítani, hogy ezeket a különbségeket ténylegesen a meditáció hozta létre.

A jelenlegi vizsgálat során 16 résztvevő agyi szerkezetéről készítettek mágneses rezonancia (MR) képeket. Két héttel azelőtt és két héttel azt követően, hogy részt vettek a Massachusetts Egyetem nyolchetes „Éber tudatosság alapú stresszcsökkentő“ (MBSR) programjában. A hetente tartott találkozókon gyakorolták az éber tudatos meditációt – ami az érzetek, az érzelmek és a lelkiállapot ítélkezés nélküli éber megfigyelésére összpontosít. Ezek mellett a résztvevők hangfelvételeket kaptak az irányított meditációs gyakorlathoz. Ezekben felkérték őket, kövessék nyomon, mennyi időt töltöttek naponta meditálással. A nem meditáló kontrollcsoport tagjainak agyi struktúrájáról is készítettek MR felvételeket, ugyanolyan időközönként.

A meditációs csoport résztvevői arról számoltak be, hogy naponta átlagosan 27 percet töltöttek meditálással. Az éber tudatosság kérdőívre adott válaszaik jelentős javulást mutattak a részvétel előttiekhez képest. Az MR felvételek olyan területekre összpontosítottak, ahol a korábbi vizsgálatok során a meditációhoz kapcsolódó különbségeket észlelték. Elemzésük kimutatta a hippokampuszban a megnövekedett szürkeállomány-sűrűséget. Ez az agyterület kiemelten fontos a tanulás és a memória, valamint az öntudatosság, az együttérzés és az introspekció (belső szemlélődés, önelemzés) folyamatában.

A résztvevők stresszcsökkenésről is beszámoltak, ami szintén összefüggést mutatott a csökkent szürkeállomány-sűrűséggel az amygdalában.

Ez az agyterület fontos szerepet játszik a szorongásban és a stresszben. A szintén az önérzékeléssel kapcsolatos insula nevű struktúrán nem találtak változást (pedig korábbi tanulmányok során ez is említésre került). Azonban a szerzők azt sugallják, hogy hosszabb távú meditálásra lehet szükség ahhoz, hogy ezen a területen változásokat eredményezzen. A fenti módosulások egyikét sem figyelték meg a kontrollcsoportban, ami arra utal, hogy nem pusztán az idő múlása okozta őket.

„Lenyűgöző látni az agy plaszticitását és tudni, hogy meditálással aktív szerepet játszhatunk az agy megváltoztatásában, javíthatjuk a közérzetünket és életminőségünket“ – mondja Britta Hölzel. Ő a tanulmány első szerzője, a Massachussets Egyetem kutatótársa, egyben a németországi Giessen Egyetem kutatója. „A különböző betegpopulációkban végzett egyéb vizsgálatok azt mutatták, hogy a meditáció jelentős javulást eredményezhet a különböző tünetekben, és most vizsgáljuk az agyban ezek alapját képező mechanizmusokat, amelyek elősegítik ezt a változást.“

Magas stressz-szintű helyzetek és az éber tudatosság

Amishi Jha, a Miami Egyetem idegtudósa, az éber tudatosság képzés hatásait vizsgálja egyéneken magas stressz-szintű helyzetekben. „Ezek az eredmények rávilágítanak az éber tudatosság alapú képzés működési mechanizmusaira.” – mondja. “Kimutatták, hogy a stressz személyes tapasztalata nemcsak, hogy csökkenthető egy nyolchetes éber tudatossági oktatóprogrammal, hanem ez a tapasztalati változás összhangban van az amygdala szerkezeti változásaival is. Ez a tény pedig számos lehetőséget nyit az MBSR alkalmazhatóságának további kutatásában, hogy védelmet nyújtson a stresszel kapcsolatos rendellenességek, például a poszttraumás stressz szindrómával szemben.“ Jha nem az egyetlen a vizsgálatot végzők között.

James Carmody a Massachusetts Egyetem Orvosi Karának Éber Tudatosság központjából, a tanulmány egyik társszerzője, melyet a Nemzeti Egyészségügyi Intézetek, a BBC és a Tudat és Élet Intézet támogatta. További információ a Lazar-csapat munkájáról.

Belső kereső önmagadhoz

Tudatosság, érzelmi intelligencia és a világ megmentése

A Google ma (részvényei értéke alapján) a világ legnagyobb vállalatai közé tartozik. Mindezt alig 18 év alatt érte el.

„A Google küldetése a világ összes információjának rendezése, univerzálisan elérhetővé és hasznosíthatóvá tétele.”

E rendkívüli léptékű és tartós fejlődésben döntő szerepet játszik az, hogy a Google szinte alapítása óta támogatja a dolgozók jó közérzetét, munkabeli eredményességét és hatékonyságát növelő módszerek kutatását és tanítását. Így jutottak el a meditáció és hasonló mentális képzések kutatásához.

Majd száz évvel ezelőtt a sport akkor indult világhódító útjára, amikor tudományosan igazolták egészségre és a vállalatok jövedelmezőségére való jótékony hatásait. Ezen kutatások révén vált fokozatosan bárki számára elérhetővé a sport. Aki ma részesülni akar a testmozgás előnyeiből, könnyedén elkezdhet sportolni.

A meditációval kapcsolatos kutatások is hasonlóan pozitív eredményeket hoztak – immár bőséges bizonyíték áll a kutatók rendelkezésére a meditáció hasznosságára vonatkozóan.

Ez a kutatás azt mutatja, hogy mindössze nyolc heti gyakorlás után megfigyelhetjük a meditáció jelentős mértékű jótékony hatásait.

A Gyakorlat

Úgy gondolom, hogy amikor befelé indulunk, és elidőzünk azzal, hogy legyünk, és figyeljünk a belső hangunkra, az életünk gyönyörűen kibontakozik a szemünk előtt, és felfedi mindannyiunk számára, hogy miért is vagyunk itt, mit akarunk elérni. Ami engem illet, azt hiszem, azért jöttem ide, hogy egy mélységesen mély szinten megértsem, hogy mind rendkívüli emberi lények vagyunk, a tudatosságunk nagyon mélyen összekapcsolódik, és mind egyek vagyunk.

Ennek az Igazságnak a belső felismeréséért jöttem ide, és hogy a béke és a szeretet szócsöve legyek. Úgy gondolom, mindannyiunkban megvan a képesség, hogy rájöjjünk, mi a célunk, és mindezt hogyan érhetjük el értelmes, jelentőségteljes módon.

X